Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 3Ü—39. §. foglyok munkára nem kényszeríthetők; szabadságukban áll azonban, valamely, az intézet viszonyainak megfelelő, és általuk váiasztott munkával foglalkozni; továbbá saját ruházatukat viselhetik; önmagukat élelmezhetik. A házirend és a fegyelem, — főleg az őrizet és az intézethez nem tartozó személyekkel való érintkezés tekintetében, a fegyházra és a börtönre megállapítottaknál enyhébb szabályoknak vannak alávetve. Az államfogházban letartóztatott személyek az igazgatóság által kijelölt területen naponként két órát a szabadban tölthetnek. 36. §. A börtönbüntetés kerületi börtönben, vagy az igazságügy miniszter által e célra kijelölt törvényszéki fogházakban hajtatik végre. 37. §. A börtönre ítélt egyének, viszonyaiknak megfelelő munkát teljesítenek, az illető börtönre nézve megállapított munkanemek közül azonban szabadon választhatnak; őket a börtönépület területén kívül csupán közmunkával és csak beleegyezésükkel lehet foglalkoztatni, mely esetben a fegyencektől és szabad munkásoktól elkülönítendők. A börtönre ítéltek alá vannak vetve a magánelzárásnak, valamint a ruházat, élelem, házirend és fegyelem tekintetében a börtönszabályok rendeleteinek, melyek azonban a fegyháziaknál enyhébbek. 38. §. A 30., 31., 32. és 33. fy§ határozatai a börtönre ítélt egyénekre is alkalmazandók, azon módosítással: hogy azok a börtönhöz tartozó területen belül naponként két órát töltenek a szabad levegőn, mely idő csupán fegyelmi büntetésképen szállítható le naponként egy órára. Ezen megszorítás, félbeszakítás nélkül, két napnál hosszabb időre nem terjedhet. 39. §. A fogházbüntetés törvényszéki, vagy já-