Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 20—21. <§. 19 2. Nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlésen elmondott beszédeért büntetőjogi felelősséggel nem tartozik: ha azonban ugyanazt a beszédet máskor, másutt, más körülmények között mondja el, annak tartalmáért felelnie kell. A mentelmi jog csak az alkotmán yos szabadságot védi és nem a képviselőnek juttat mindenkorra kivételes előjogokat. (K. 1889/1923. — B. XVI. 60. - G. XVII. 71.) 3. A mentelmi jog csak bűnvádi ügyben előfeltétele az eljárás folytatásának, a sajtóhelyreigazítás kötelezettsége nem bűnvádi ügy. (Bp. Tsz. 18.196/1922. — Bj. LXXV. 35. — G. XVII. 72.) 4. Nincs jogszabály, mely szerint a törvényhatósági bizottság tagjai e minőségükben tett kijelentéseikért büntetőjogi felelősségre vonhatók ne volnának. Nincsen tehát útjában a rágalmazás vagy becsületsértés megállapításának az, hogy a vád tárgyáva tett kijelentést törvényhatósági bizottsági tag a törvényhatóság közgyűlésén tette. (K. Jh. 343/1928. — B. XXI. 27. Bj. LXXX. 87.) III. Fejezet. A büntetések. 20. §. A büntetések nemei a következők: 1. halálbüntetés; 2. fegyház; 3. államfogház; 4. börtön; 5. fogház; 6. pénzbüntetés. f Az 1., 2. és 4. pontok alatt megjelölt büntetések kizárólag bűntettekre, az 5. pont alatti pedig kizárólag vétségekre alkalmazandók. Az államfogház (3. pont), ha az 5 évnél rövidebb tartamra állapíttatik meg: vétség, — ha pedig öt évi vagy azon felüli tartamban állapíttatik meg, bűntett esetében alkalmazandó. A pénzbüntetés, mint önálló büntetés kizárólag vétségekre, — mint mellékbüntetés azonban bűntettekre és vétségekre is alkalmazható. 2*