Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

2 Btk. 1. Cselekmény okozatossóga. 2. Igaz ugyan, hogy valamely cselekmény csak akkor oka a bekövetkezett eredménynek, ha ennek egyik feltételét képezte. Ámde az már aztán nem szükséges, hogy ez a cselekmény a bekövetkezett eredménynek kizárólagos oka legyen. De sőt nem zárja ki az okozati összefüggést az sem, ha a cselekmény csak más közbejött tényező közvetítésével függ össze az eredménnyel. Fennforog ugyanis az okozati összefüggés akkor is, ha valamely cselekmény nem egyedül és nem is közvetlenül, hanem csak a kísérő különös körülmények közt idézhette elő az eredményt, így nevezetesen a testi sértéseknél megvan az oki összefüggés, akkor is, ha a szándékos bántalmazás nem egyedül vagy nem közvetlenül, hanem csak a sértett szervezetének egyéni sajátossága, vagy különös állapota folytán hozta létre a bekövetkezett eredményt. (K. 3048/1924. — B. XVIII. 4.) 3. A vádlott által okozott súlyos testi sértés, amely a gümőkor kifejlődését előmozdította és ezzel a halált siettette, a halál egyik előidéző okául tekintendő. (K. 6748/1927. — B. XXI. 100.) L. még különösen a 278—279., 301. és 306—310. Vok jogeseteit és a 313. §. 2. jogesetét. Cselekmény jogellenessége. L.: Btk. 79. 1. bek., 80., 224., 313., 329. 422. <S. ut bek., 466., 474. — 1883:XXV. t.-c. 4. §. 16. — 1914 :XLI. t.-c. 16. %. 24. ( 2. bek., 1920:XV. t.-c. 7. <S. 4. A felettes hatóság parancsára cselekvés csak abban az esetben mentes a büntetőjogi következmények alól, ha a parancsoló egyénisége és a parancs összes körülményei okszerűen azt a hitet kelthetik az alárendelt helyzetben levő engedelmeskedőben, hogy nem büntetendő cselekmény (kriminalitás) van szóban, amely eset azonban ki van zárva akkor, amikor a parancsolt cselekvés már önmagában büntetendő cselekmény ismérveit tünteti fel. (K. 7122 1926. — B. XX. 1.) J. L. erre még 193. %. 6. jogeset. 5. Nem jogellenességet kizáró ok az ügyvédi megbízás. — Nem háríthatja el magáról a büntetőjogi felelősséget az általa elkövetett bűncselekményért az ügyvéd, sem a féltől nyert megbízásra, sem az ügyvédi rendtartás 62. §-ára hivatkozással. (Ügyfél megbízásából írt becsületsértő levél.) (K. 67281908. — B. III. 34.) 6. Jóllehet az ügyvéd — nem tudhatván, hogy meny-