Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

140 Bk. 123—125. V 123. §. Az elévülés hatálya nem terjed ki a jogerejű ítélet által megállapított hivatalvesztésre, sem a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére. J.: A hivatalvesztésnek s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése elévülés esetében, ennek befejeztével kezdődik. (57. §.) 124. §. Az elévülés félbeszakad az illetékes hatóságnak a büntetés végrehajtására irányzott és az elítélt személyre vonatkozó bármely intézkedése, különösen annak elfogatása által. Az intézkedés napján azonban az elévülés újra kezdetét veszi. J.: V. ö. a 108. §. jogeseteit s a Bp. 515. §-át. 1. A járásbíróság részéről az irodavezetőhöz intézett az a meghagyás, hogy az elítélt a pénzbüntetés lefizetésére s a szabadságvesztésbüntetés kiállására felhívandó: a hatóságnak a büntetés végrehajtására irányzott s az elítélt személyre vonatkozó olyan intézkedése, mely a Btk. 124. §-a értelmében az elévülést félbeszakítja. (K. Jh. 3511/909. — B. III. 176.) 125. §. A büntető ítéletben megítélt vagyoni elégtétel tekintetében az elévülést, valamint annak félbeszakítását a polgári törvények szabályozzák. J.: Az államkincstárnak járó vagyoni elégtételre 1. 1915:XVIII. t.-c, 1920:XV. t.-c. 3. §. 2. bek., 1921:111. t.-c. 10. 1922:XXVI. t.-c. 1. 3. bek.