Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 109. i§. 123 ellen csak megfelelő adattal támogatott kérelemre hozott új bírói intézkedés szakíthatja meg s minthogy a bíróság ily indok nélkül joghatályban lévő határozatát egyáltalában nem, tehát az elévülés megszakítása végeit sem ismételheti, a fenti értelemben kellett határozni. (76. T. D. — Bj. XXXVI. 162.) 25. A Kúriának még a Bp. életbeléptetése előtt hozott 76. sz. teljes-ülési határozatában kifejezésre jutó az a jogelv, hogy a kir. ügyész indítványára a bíróság csupán az elévülés megszakítása céljából nem ismételheti a körözés elrendelését, a Bp. 472. §-ában szabályozott nyomozólevélre is alkalmazást nyer. Eszerint a bíróság az elévülésnek, tehát a terhelt javára a törvényben biztosított lehetőségnek bekövetkezését a nyomozólevél kibocsátásának megismétlése által meg nem hiúsíthatja. Viszont félbeszakíthatja az elévülést a bíróságnak oly intézkedése, amelynek célja nem az elévülés bekövetkezésének megakadályozása volt, hanem csupán a szökésben levő terheltnek kézrekerítése, amire pedig nóvum jellegével bíró konkrét nyomatékos gyanuok alapján kilátás is lehetett. (K. Jh. 4957/1925. — B. XIX. 66. - Bj. LXXVIII. 29. — G. XIX. 322.) 109. §. Ha az eljárás megindítása vagy folytatása valamely előzetes kérdésnek hatósági elintézésétől függ: az elévülés az előzetes kérdés jogerejű elintézéséig nyugszik. 1. Bűncselekmény feldícsérésének vádja esetén, ha a bíróság a bűnvádi eljárást az alapügy jogerős befejezéséig felfüggesztette, az elévülés a Btk. 109. §-a értelmében ez idő alatt nyugszik. (K. 3853/1908. — B. II. 186.) 2. Az eljárásnak a bizonyító adatok beszerzése céljából való szünetelése nem esik a 109. §. rendelkezése alá. (K. 960/1923. — Bj. LXXV. 137.) 3. A törvénykezés ideiglenes szabályozásáról szóló 4038 1919. M. E. sz. rendelet 3. §-ának 2. bek.-ében foglalt rendelkezés nem tesz különbséget azok közt az okok közt, ami miatt a rendes bíróságok működése szünetelt, amiből következik, hogy akár belső forradalmi állapotok, akár külellenség hatalmi ténye idézte elő a rendes bíróságok működésének szünetelését, az egyaránt létrehozta az itt körülírt elévülés szünetelését. (K. 2442/1925. - B. XIX. 67.)