Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

116 Btk. 109. lekményükkel a magyar faj és nemzeti eszme érdekeit szolgálják. (K. 4950/1924. — B. XVIII. 176. — G. XIX. 321.) 7. Az 1921 dec. 22-én megjelent magas kegyelmi el­határozás II. pontja alá csupán oly bűncselekmény esik, amely valamely tömegmozgalom keretében „vagy azzal kapcsolatosan követtetett el; megyei közgyűlésen a jelenlevők ellenmondásai és tiltakozásai között el hangzott felszólalás ilyennek nem tekinthető. (K. 1888/1923. - B. XVI. 111.) 8. Nem politikai természetű indokból cselekedett a hírlapíró foglalkozású vádlott, aki két nemzetgyűlési képviselőnek a parlament épületéből a nemzetgyűlés elnöke által elrendelt kivezetését foganatosító palota­őröket hivatásuk jogszerű gyakorlatában erőszakkal akadályozta. A tanácskozási rendnek a fentartása és így az elnöknek ezen rend fentartására tett rendelke­zése, intézkedése rendészeti és nem politikai természetű kérdés. (K. 5526/1927. — B. XXI. 91.) 9. Az 1928. évi március hó 1. napján kelt kegyelmi elhatározás kiterjed a Btk. VI. fejezete alá eső izgatásra is, amely az 1912:LXIII. t.-c. 19. §-a értelmében bűntetté minősül, valamint kiterjed az 1913:XXXIV. t.-c. 3. §-a alá eső lázítás esetére is. (K. 5923/1927. — B. XXI. 37.) A bűnvádi eljárásnak a békeszerződésen alapuló megszüntetése. 1921 .XXXIII. t.-c. (Trianoni békeszerződés) 76. cikk: A volt Osztrák-Magyar Monarchia területeinek egyik lakosát sem lehet zavarni vagy zaklatni sem amiatt a politikai magatartása miatt, amelyet az illető 1914. évi július hó 28. napjától kezdve az említett terü­letek állami fenhatóságának végleges elismeréséig tanú­sított, sem pedig állampolgársági viszonyainak a jelen Szerződés alapján való rendezése miatt. 8. A trianoni békeszerződés 76. §-ában foglalt ú. n. zaklatási tilalom nem biztosít büntetőjogi mentességet annak a magyar állampolgárnak, aki a háború idején az ellenséges román hadseregbe állott be s ott szolgá­latot teljesített, majd ezen katonai minőségben részt vett állatoknak gazdáktól fegyveres erővel való elvéte­lében, valamint egy magyar állampolgárnak román katonák által való letartóztatásában és román fogságba való hurcoltatásában. (K. 2211/1922. — B. XVII. 1.) 9. A trianoni békeszerződést becikkelyező 1921 évi XXXIII. t.-c. 76. §-a csak a volt Osztrák-Magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom