Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 109. §• H3 II. Kegyelemben részesítem azokat az egyéneket is. akik ellen az I. pontban megjelölt valamely bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni, amenynyiben a cselekményre a törvény öt évet meg nem haladó szabadságvesztésbüntetést vagy csupán pénzbüntetést állapít meg, — kivéve, ha a magyar királyi isazságügyminiszter megállapítja, hogy a terhelt az állam és a társadalom törvényes rendjére vagy a közbiztonságra veszélyes. Sem az L, sem a II. pont alapján nem részesülnek kegyelemben azok, akik az elítélés vagy az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetése után vagy azt megelőző tíz éven belül nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt szabadságvesztésre jogerősen el voltak ítélve, úgyszintén azok sem, akik magukat a bűnvádi eljárás vagy a büntetés elől elvonva, külföldre távoztak. III. Végül — amennyiben különös méltánylást érdemlő körülmények őket a kivételes kegyelemre méltókká teszik — kegyelemben szándékozom részesíteni azokat az egyéneket is, akiket a polgári büntetőbíróság az I. pontban megjelölt bűncselekmény miatt öt évnél hosszabb, de tíz évet meg nem haladó szabadságvesztésbüntetésre ítélt vagy akik ellen ily bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni, ha a cselekményre a törvény tíz évet meg nem haladó szabadságvesztésbüntetést állapít meg, — úgyszintén az I. pontban megjelölt bűncselekmény miatt bűnvádi eljárás alá vont vagy elítélt azokat az egyéneket is, akik egyéb okból a jelen elhatározásom alapján kegyelemben nem részesülnének. V. Az 1928. évi március hó 1-én kiadott magas kegyelmi elhatározás (I. K. XXXVII. 2. sz. 17.) (Végrehajtási rendelet: 12.244/1928. I. M. — I. K. XXXVII. 18.) ... I. Kegyelemben részesítem azokat, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésbüntetésre vagy pénzbüntetésre ítélt: 1. az államfő megsértésének az 1913:XXXIV. törvénycikkben meghatározott (1920:1. t.-c. 14. §.) vétsége, valamint a királyi ház tagja megsértésének a Btk. 141. §-aban meghatározott vétsége miatt; 2. a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló, az 1921:111. t.-c. 7. és 8. §-ában meghatározott vétség miatt; 3. az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a Büntető Törvény. 8