Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)
110 Btk. 109. §. tarthassa vagy helyettük új rendelkezéseket állapíthasson meg. E felhatalmazás alapján a minisztérium az úgynevezett népköztársaság szervei által kibocsátott igazságügyi rendelkezések érvénytelenségével kapcsolatos kérdések tárgyában a jogrend és a jogbiztonság érdekében a következőket rendeli: I. §. Az úgynevezett népköztársaság szerveinek néptörvény vagy rendelet elnevezés alatt kibocsátott igazságügyi vonatkozású rendelkezései közül az 1919, évi augusztus hó 7. napja óta esetleg módosított alakban további rendelkezésig alkalmazásban maradnak a következők: II. a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1919. évi XV. néptörvény oly korlátozással, hogy e néptörvény rendelkezései nem alkalmazhatók azokra az egyénekre, akik a Budapesten alakult úgynevezett Magyar Nemzeti Tanács intézőbizottságának voltak tagjai, vagy akiknek bűncselekménye miatt az 1848:111. t.-c. 32. §-a szerint van felelősségre vonásnak helye; úgyszintén nem alkalmazhatók azokra, akik ellen a bűnvádi eljárás megindítását vagy folytatását az igazságügyminiszter közérdekből elrendeli; a 6495/1919. I. M. számú rendelet a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1919 :XV. néptörvény végrehajtása tárgyában szintén az előbbi bekezdésben foglalt korlátozással marad alkalmazásban. A kormányzó úr ő főméltóságának közkegyelmet adó elhatározásainak kivonata: I. Az 1920 december 24-én kelt magas kegyelmi elhatározás (I. K. XXIX. 12. sz. 753.): ...Kegyelemben kívánom részesíteni mind a polgári, mint a katonai büntetőbíróságok hatáskörébe tartozó bűncselekmények tekintetében, ha a kegyelemre minden tekintetben méltók: 1. a fölbújtók és vezetők kivételével azokat az egyéneket, akiket a bíróság az 1918. évi október hó 31-ike és az 1919. évi március hó 21-ike között lezajlott tömegmozgalmak keretében, illetve azokkal kapcsolatban eb követett bűncselekmény miatt öt évet meg nem haladó szabadságvesztés-büntetésre vagy pénzbüntetésre ítélt, továbbá azokat, akik ellen az említett időben elkövetett ily bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni, ha a cselekményre a törvény tíz évet meg nem haladó szabadságvesztés-büntetést vagy csupán pénzbüntetést állapít meg; 2. azokat az egyéneket, akiket a bíróság a
