Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

104 Btk. 96—103. §-ok jogesetei szabni, a büntetés mértékének meghatározásához pedig a bíró csak akkor foghat, ha előbb megállapította azt. hogy a szóbanforgó cselekményekre a törvény milyen büntetési nem alkalmazását rendeli el. Törvénysértő: a súlyosító és enyhítő körülmények mérlegelése mellett az egyes cselekményekre kiszabandó büntetés mérvének előzetes külön megállapítása. (K. Jh. 3349/1925. — B. XIX. 62.) 32. Államfogházzal és fogházzal büntetendő vétségek anyagi halmazata esetében a büntetés az esetben is fogházban állapítandó meg, ha a büntetőtörvénykönyvben megállapított büntetések közül az államfogház a hosszabb tartamú. (K. 1546/1923. — Bj. LXXV. 143.) 33. Fegyházzal büntetendő bűntett kísérlete és börtönnel büntetendő bűntett miatt törvénysértő az összbüntetést börtönben kiszabni, ha a bíróság — nyilván azért, mert objektíve súlyos kísérlet esete forgott fenn, két évnél hosszabb szabadságvesztés-büntetés kiszabását találta indokoltnak. (K. 1729/1926. — B. XIX. 68.) 34. A Btk. 96. §-a az összbüntetésre vonatkozólag csak azt rendeli, hogy az összbüntetés a bűnös által elkövetett cselekményre meghatározott legsúlyosabb büntetési nemben állapítandó meg; egyébként a mérték tekintetében a büntetőtörvénynek a büntetések kiszabásáról rendelkező általános szabályai az irányadók. Ebből következik, hogy a Btk. 92. §-ának alkalmazásával anyagi halmazat esetében is kiszabható a legkisebb büntetés. Miután pedig a Btk. 25. §-a szerint a fogháznak legrövidebb tartama egy nap; a kir. tábla, midőn a vádlott büntetését a Btk. 92. §-ának alkalmazásával börtön helyett fogházban állapította meg és azt egy napban szabta ki: a büntetés kiszabásánál a törvényben megállapított büntetési tételt és ennek megengedett enyhítésénél a törvényben vont határokat megtartotta, (K. 1914. febr. 24. 1338. — B. VIII. 117.) 35. Ha bűntettek miatti összbüntetés esetében a törvény a bűntettek egyikére fegyházbüntetést, másikára börtönbüntetést állapít meg: úgy az összbüntetést börtönben kell kiszabni, ha a Btk. különös része a konkurráló bűncselekmények közül a börtönnel büntetendő cselekményre állapít meg hosszabb tartamú büntetést. Ha ellenben különböző ítéletekkel kiszabott szabadságvesztés-büntetéseknek összbüntetésbe foglalásáról van szó, úgy nem a szabadságvesztés-büntetésnek a Btk. különös részében megállapított tartama, de ennek az ítéletben megállapított tartama irányadó. Ha tehát az ítéletben kiszabott börtönbüntetés tartama hosszabb, mint a másik ítéletben kiszabott fegyház