Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 96 -103. §-ok jogesetei 101 Üzletszerűség. 11. Az üzletszerűség mellett együttesen az anyagi bűnhalmazat is meg nem állapítható. Az „üzletszerűség' valamely állandóbb, következetes magatartás célzatát és ennek a körülményekhez képest több-kevesebb vagy akár csak egy esetre terjedő megvalósítását egészben felölelvén, a törvényben kimondott ez a minősítés az ítélet hozásáig elkövetett hasonnemű cselekményeket mind átfogja és egységes cselekménnyé foglalja össze. (K. 7424/1912. — B. VII. 20.) 12. Az üzletszerű lopások egymással anyagi halmazatban állanak. (K. 1374/1926. — Bj. LXXVIII. 127.) 13. Üzletszerűleg elkövetett lopások egymással anyagi halmazatban állapíttattak meg. (K. 2761/1920. — Bj. LXXIII. 27.) 14. Orgazdaság esetében az üzletszerűség deliktumegységet létesít. (K. 1992/1924. — Bj. LXXVII. 8.) J.: A kerítésre vonatkozó joggyakorlatot 1. a Bn. 46. §-ánál. Egység és folytatólagosság sajtóbüncselekményeknél. 15. Egy és ugyanazon sajtótermékben ugyanazon egyén ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés nem anyagi halmazatot képez, hanem a becsületsértés beleolvad a rágalmazásba és pedig abban az esetben is, ha a rágalmazás és becsületsértés tényálladéka két különböző feliratú közleményben ismerhető fel. (K. 1911'1915. — B. H. T. V. 525.) 16. Aki ugyanazt a rágalmazó cikket a lap több számában közzéteszi, annyiszor válik bűnössé a nyomtatvány útján elkövetett rágalmazás vétségében, ahányszor a cikk megjelent. (K. 7523/1908. — B. H. T. IV. 308.) 17. A S. T. a cselekményt műszakilag határozza meg a nyomtatvány elkészítésében és forgalomba hozatalában; következéskép minden egyes sajtóközlemény egy-egy bevégzett cselekményt jelent, mivel szemben a több sajtótermékben folytatásokban megjelent közleménynek irodalmi összefüggése nem szolgálhat indokúl az anyagi bűnhalmazat mellőzésével a cselekmény egységének, illetve folytatólagosságának megállapítására. (K. 3859/1926. — B. XX. 14.) 18. Irodalmilag egységes műnek folytatólag több lapszámban való közlése útján elkövetett izgatás eseté-