Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 94. §. 95 8. A Btk. 94. §-a értelmében helyesen mellőzték a vizsgálati fogságnak ;i büntetésbe beszámítását, mikor vádlott az elmegyógyintézetben tartását az által idézte elő, hogy tébolyodottságot színlelt és ennélfogva a vizsgálati fogság hosszú tartama a vádlott saját hibájából származott. (K. 3553/1907. — B. I. 210.) 9. A semmisségi panasszal megtámadott ítélet keltétől folyó előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság beszámításának kérdésében a K. ítélethozatal esetében sem határoz, hanem a beszámítást a Bp. 505. §. 2. bek. értelmében az elsőfokú bíróságra bízza. (K. m. á. 1922. V. 12. — Bj. LXXIV. 152.) 10. Az ítélet hozásáig kiállott előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság beszámításának vagy be nem számításának kérdésében az ítélet ellen a Bp. 385. §. 2. p. alapján semmisségi panasznak van helye, kivéve a perj orvoslat köréből a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben a beszámított időtartam mértékét, amely miatt semmisségi panasz nem használható. (8. J. D. — B. H. T. VI. 592. — G. XVII. 99.) 11. Az az ítélet, mely ellen perorvoslat használható, a Bp. 494. §-ának második bekezdése értelmében akkor emelkedik jogerőre, midőn a bíróság a perorvoslatot visszautasította vagy elutasította. A vádlott előzetes letartóztatása vagy vizsgálati fogsága az ítélet jogerőre emelkedésével megszűnvén, annak helyébe a szabadságvesztésbüntetés végrehajtása lép; amiből következik, hogy az ítélet ellen használt perorvoslat visszautasítása vagy elutasítása iránt hozott határozatnak keltétől annak kihirdetéséig letelt időtartam az előzetes letartóztatásnak és a vizsgálati fogságnak a büntetésbe beszámítása vagy be nem számítása s mily tartamban leendő beszámítása felett a Bp. 505. §-ának második bekezdéséhez képest hozandó határozat tárgyává nem tehető. ,(K. Jh. 7079/1906. — B. H. T. II. 132.) 12. Sérti a törvényt az ily ítélet, mely a büntetés tényleges megkezdésének napjától (Bp. 506. §. 2. bek.) az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig eltelt időt a Btk. 94. §-a alapján beszámítás tárgyává teszi. (K. 4245/1902. — B. H. T. II. 133.) 13. A jogerős ítélettel kiszabott és már lefizetett pénzbüntetést az újrafelvételi eljárásban megállapított szabadságvesztésbe nem lehet beszámítani, hanem az elítéltnek vissza kell adni. (K. 1381/1926. — Bj. LXXIX.