Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 94. 93 Ezen esetben azonban a börtönbütetésnek tartania: a határozott ideig tartó fegyházbüntetés Legmagasabb mértekéig felemelhető. 1. A Btk. 93. §-ának alkalmazásában a 65 éves kor általánosságban agg kornak még nem tekinthető. (K. 5701/1924. - B. XVIII. 22. - G. XVIII. 158.) 2. Hatvan év körüli életkor, testi gyöngeség nélkül, nem ok a Btk. 93. §-ának alkalmazására. (K. 7498/1908. — B. III. 3.) 3. A Btk. 93. §-a esetében a 92. ^. nem alkalmazása mellett nem szabható ki rövidebb börtönbüntetés, mint amily tartamú fegyházbüntetés az illető bűncselekmény rendes büntetési minimuma. (K. 6534/1914. — B. H. T. V. 522.) 4. A vádlott agg kora (81 éves) enyhítő körülmény ugyan, de nem alap — még a Btk. 93. §-ában foglalt rendelkezés figyelembevételével sem — arra, hogy a börtönbüntetés helyett fogházbüntetés állapíttassák meg. (K. 1916. ápr. 19. 522. — B. X. 114.) 5. Vádlott a Btk. 401. §-ába ütköző s a 403. §. 1. pontja szerint minősülő magánokirathamisítást követett el. Minthogy azonban a Btk. 93. §-a a bűnös aggkorát vagy testi gyengeségét szem előtt tartva, csak az iránt rendelkezik, hogy az ilyen egyének az' ellenük kiszabandó fegyházbüntetés helyett, ha ez egyáltalán túlságosan súlyosnak mutatkoznék, a határozott ideig tartó fegyházbüntetés legmagasabb mértékéig felemelhető tartamú börtönbüntetésre ítéltessenek, az iránt azonban, hogy e börtönbüntetésre nézve is a 92. §. alkalmazható volna, semmiféle rendelkezést nem tartalmaz, az ilyen egyénekkel szemben tehát, ha ellenük a 92. §. alapján amúgy is fegyház helyett börtön szabatott ki. a Btk. 93. §-a többé figyelembe se jöhet: ezeknél fogva vádlottnak a Btk. 403. 4-a alapján a fegyházbüntetés súlya alá eső cselekménye nem vétségnek, hanem bűntettnek volt minősítendő; az alsóbíróságok által méltatott számos és nyomatékos enyhítő körülmények azonban a Btk. 92. §-ának alkalmazását indokolttá tevén: vádlott börtönbüntetése a bűnösség fokának arányában szabatott ki. (K. 10.161/1897. — B. H. T. III. 279.) 94. §. A vizsgálati fogságnak vádlott hibáján kívüli hosszú tartama, — a szabadságvesztés- vagy pénzbüntetésbe beszámítandó; s az ítéletben min-