Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)

Btk. 89—92. §-ök jogesetei 89 bűnösségének mérvére befolyással nincs. (K. 5262/1922. - B. H. T. VII. 773. - G. XVIII. 156.) Bűnvádi eljárás, büntetés fokozott sújtó hatása, mini enyhítő körülmenyek. 115. Enyhítő körülmény, hogy a tett elkövetése óta hosszabb idő miílt el s a vádlott már hosszabb idő óta van. önhibáján kívül a bűnvádi eljárás súlya alatt. (K. 7-220 11)24. — Bj. LXXVIII. 143.) 116. A K. a bűnvádi eljárás hosszú tartamát enyhítő körülménynek nem tekintette, mert a vádlottak személyi viszonyai mellett a bűnvádi eljárásnak a rendesnél valamivel hosszabb tartama nem volt a vádlottakra nyomasztó hatással. (K. 75 1928. — Bj. LXXXI. 93.) 117. Nem enyhítő, hogy a vádlott a vádbeli tettel egyidejűleg más bűncselekményt is követvén el, emiatt őr a közigazgatási hatóság már megbüntette. (K. 9239 1927. — Bj. LXXX. 90.) 118. Gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége esetén a Btk. 92. Vának alkalmazása egyéb enyhítő körülmények mellett azért is, mert a vádlott társadalmi helyzeténél fogva rá nézve a szabadságvesztései büntetés fokozottabb mértékben sújtó hatásű. (K. 2366 1910. — B. IV. 169.) 119. Rágalmazásnál a nagyobb számú család azért nem vétetett enyhítő gyanánt figyelembe, mert a vádlott vagyonos ember, rövid szabadságvesztés büntetésének ideje alatt tehát családja nem fog nélkülözni. (K. 9741 1915. — Bj. LXTX. 93. Ugyanígy K. 7834 1925. — Bj. LXXIX. 72. — EH. K. 8774 1915.. 10.205 1915. — Bj. LXIX. 92.) 120. Nem enyhítő a nagyobb számú család oly egyénnel szemben, akinek három gyermeke van, mert a legtöbb esetben nem kerülhető ki az, hogy a büntetés az elítéltnek családjára kisebb vagy nagyobb mérvben hátrányosan ki ne hatna s ehhez képest a büntetésnek ily szükségszerű következménye a bíróságot nem korlátozhatja a törvénynek megfelelő büntetés kiszabásában. (K. 2780 1916. - Bj. LXIX. 92.) Bűnvádi eljárás, büntetés fokozott sajtó Itatása, mint enyhítő körülmények. 121. Enyhítő, ha egy hosszabb közleménynek csupán egy kisebb kiszakított része valósítja meg a bűncselekményt. (K. 1403 1924. — Bj. LXXVI. 99.)