Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. törvénycikk). (Budapest, 1930)
Btk. 89—92. §-ok jogesetei 85 Ittassá;/, mint enyhítő körülmény. 74. Az ittasság csak feltételesen és a beszámíthatóság határához közel fekvő magas fokban indokolhatja a Btk. 92. §-ának alkalmazását. Az ember élete ellen irányuló szándékos cselekményeknél a műveltség hiánya enyhítőként nem mérlegelhető. (K. 6496/1900. — B. H. T. III. 276.) 75. Az ittasság csekély nyomatékú enyhítő körülmény, ha a vádlott ittas állapotban ugyan, de nem valamely külső ingerlő hatás folytán, hanem a lelkületében levő s az ittasság folytán felszabadult garázdaság s elvaduitság következményekép követi el a büntetendő cselekményt. (K. 488/1921. — Bj. LXXIII. 239.) 76. Az italos állapot, mint enyhítő körülmény nem bír nagy jelentőséggel, mikor a müveit osztályhoz tartozó vádlottnak nyilvános helyen ittasan történt megjelenése magában véve is súlyos erkölcsi beszámítás alá esik. (K. 3552/1916. — Bj. LXIX. 148. így K. 7556/1923. — Bj. LXXVI. 111.) Elfajultság, alacsony műveltség, mint enyhítő körülmények. 77. Enyhítő, hogy a vádlott örökletesen terhelt, elfajult, csekélyebb szellemi értékű egyén. (K. 5146/1921. - Bj. LXXIV. 118.) 78. A harctéri szolgálat által előállott lelki eldurvulás megfelelő akarati összefüggés híjján nem enyhítő körülmény. (K. 1201/1920. — Bj. LXXTT. 234.) 79. Az írni-olvasni tudó vádlott javára az alacsony értelmiség nem enyhítő körülmény. (K. 2721/1916. — Bj. LXIX. 92.) — Ugyanígy K. 683/1922. — Bj. LXXV. 77. 80. A büntetés kiszabása szempontjából nem tekinthető az értelmiség alacsony fokán állónak az. aki írni-olvasni tud és munkájával vagyont szerzett. (K. 2238/1926. - Bj. LXXIX. 142.) 81. A gyújtogatás bűntettének megbüntetésénél a vádlott alantas műveltsége enyhítő körülményként nem mérlegelhető. (K. 3893/1888. — B. H. T. III. 27 í. I 82. Enyhítő körülmény a vádlott alacsony műveltsége, amelynek hatását azonban rontja az a tény, hogy az elkövetett bűncselekmény nem valami a nép erkölcsi felfogását meghaladó szövevényes jogi alkotás, hanem oly legnagyobb bűnnek tartott közönséges cse-