Vincenti Gusztáv - Borsodi Miklós (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1941)
166 46—47. §. sítására illetékes, haladéktalanul megkeresni köteles avégből, hogy a végrehajtás megszüntetésével a netalán teljesített végrehajtási bejegyzések törlését eszközöltesse. Ugyanezen szabályok megfelelő értelemben akkor is alkalmazandók, amikor több telekkönyvi hatóság területén fekvő ingatlanokra rendeltetett el a végrehajtás. V. ö. 46. §., Jt. 20. §. 46. §. Az előző §. eseteiben, ha a megtartott árverésen eladott ingóságokból befolyt vételár felosztását elsőségi kérdések eldöntése akadályozza, vagy az elárverezett ingatlan vételárának felosztása még meg nem történt: a végrehajtást szenvedő a további végrehajtási cselekvények felfüggesztését a foganatosításra illetékes bíróságnál kérheti, ha kimutatja, hogy a vételárból a végrehajtás alatt álló követelés járulékaival együtt, minden valószínűség szerint teljes kielégítést fog nyerni. Végrehajtás felfüggesztése iránt nem kell keresetet indítani, mint ezt a Vht. 30—31. §-ai rendelik, hanem előterjesztés útján is érvényesíthető az, ha a törvény 46. §-ára van alapítva. (B. T. 1884. jún. 17. — 24.027.) I. Végrehajtás ingóságokra. 47. §. Ingóságok végrehajtási foglalása, a kiküldött által a helyszínén teljesítendő összeírás által foganatosíttatik. A foglalás azon időtől fogva, melyben az összeírás történt, az összeírt tárgyakra nézve zálogjogot ad. Ha a foglalás alá vehető ingóságok oly csekély értéket képviselnek, hogy abból előreláthatólag az árverési költségeknél több nem kerülne ki, a foglalás mellőzendő. A végrehajtás alá veendő ingóságokra nézve, a kijelölési jogot a végrehajtató gyakorolja akkor is, ha követelése már zálogilag van biztosítva. Midőn a végrehajtás a végrehajtató képviseltetése nélkül hivatalból teljesíttetik: a kijelölés joga a kiküldöttet illeti. A foglalás addig folytatandó, míg a végrehajtató kívánja, hivatalból teljesítendő végrehajtásoknál pedig addig, míg a követelés járulékaival együtt teljesen fedezettnek látszik. Azon tárgyak, melyekről a végrehajtást szenvedő vagy bárki más azt állítja, hogy másoknak a tulajdonai, avagy amelyek a körülményekből mások tulajdonai-