Vincenti Gusztáv - Borsodi Miklós (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1941)

35. §. (Nov. 5. §.) 141 érvényesíthesse, hogy a végrehajtási foglalás, mint a törvény rendelkezésébe ütköző, hatálytalan. (Bp. 1906. nov. 8. (J. 120.) 6. A végrehajtási jegyzőkönyv tanúsítása szerint a kiküldött — bár végrehajtástszenvedő a foglalásnál jelen volt — a költségfelszámítást vele az idézett rendelkezések ellenére, nyomban a foglalási eljárás befejezésével írásban nem közölte, hanem azt csak a foglalási jegyzőkönyv másolatának, a vétív tanúsítása szerint 1932. évi augusztus hó 25. napján történt kézbesítése útján eszközölte. Az előadottakból nyilvánvaló tehát, hogy a Vht. 35. §-ában megkívánt s a sérelmes végzés kézbesítésétől számított 8 napi határidő, a felszámítás elleu 1932. évi augusztus hó 27. napján beadott előterjesztés idejében még le nem járt s így az elkésés okából elutasítható, illetve helyesen visszautasítható nem volt. (Bp. tsz. 21. Pf. 2810/1933. Medz. Jogesetek III. évf. 80. 1.) 7. Minthogy a Te. 69. §-ának ötödik bekezdése értelmében a bíróság a végrehajtási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztés nélkül is megváltoztathatja a kiküldött költségkiszámítását, az érdekelt feleknek a költségkiszámítás ellen beadott előterjesztését sem lehet mint elkésettet, visszautasítani, ha azt a Vht. 35. §-ában meghatározott 8 napi határidőn túl adták is be. (B. tsz. 4856/1933.) Végrehajtató felelőssége megsemmisítés esetén Az a körülmény, hogy a végrehajtás a kiküldött szabály talán eljárása miatt beadott előterjesztés folytán megsemmisíttetett, még nem állapítja meg a végrehajtatónak — a végrehajtás foganatosításából származott kár megtérítése iránti — kötelezettségét. (C. 1914. júl. 2. 4447. sz.. P. Dt. I. 120.) Előterjesztés felett II. bíróság dönt végérvényesen. Előterjesztés (végr. t. 35. §.) tárgyában hozott másodbírósági vésrzés ellen további felfolvamodásnak helve nincs. (C. 1927. jún. 2. Pk. V. 3061/1927. sz'., P. Dt. XII. 57.) Igazolás előterjesztésnél. Felettébb méltánytalan lenne, sőt talán a végrehajtást szenvedő jogai kijátszásához is vezethetne, ha a végrehajtást szenvedő akkor, amidőn kellő időben valójában nem értesülnetett a végrehajtásnak ellene történt elrendeléséről teljesen elzárassék a jogorvoslati lehetőségtől csak azért, mert az egyáltalán nem tájékozódott ügygondnok nem adott be felfolyamodást, ellenben oly időben továbbította az értesítést, amikor már a végrehajtást szenvedőnek elegendő idő nem állhatott rendelkezésére a felfolyamodás előterjesztésére. Mivel jelen esetben a végrehajtást szenvedő az értesítés