Vincenti Gusztáv - Borsodi Miklós (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1941)

108 28. §. (Ppé. 38. §.) szüntetése esetében a már behajtott vagy befolyt összeget, amennyiben a felosztásnak a 37. §. értelmében helye lehet, a bíróság az 1940. évi augusztus hó 30. napján a visszacsatolt területen hatályban volt végrehajtási jogszabályoknak meg­felelő sorrendi tárgyaláson — a második bekezdésben meg­határozott eltéréssel — a végrehajtási eljárás szabályai szerint arra jogosítottaknak utalja ki. Azokat az összegeket, amelyek a végrehajtatót vagy más hitelezőt végrehajtási jog alapján illetnék meg — ideértve a végrehajtató javára előnyösen sorozandó árverési vagy egyéb költségeket is — a végrehajtást szenvedő részére kell kiutalni, kivéve: 1. ha a végrehajtást szenvedő a sorrendi tárgyaláson a behajtott vagy befolyt összegnek a végrehajtató vagy más hitelező részére való kiutalásához hozzájárul, vagy 2. ha a végrehajtató vagy a végrehajtási joggal bíró máű hitelező a sorrendi tárgyaláson igazolja, hogy: a) a behajtott vagy befolyt összegre, illetőleg az annak megfelelő vagyontárgyra a végrehajtási eljáráson kívül is jogot szerzett, vagy b) követelésének érvényesítése végett a tárgyalás határ­napját megelőzően a magyar jog szabályainak megfelelő eljá­rást indított vagy a magyar jog szabályainak megfelelő végre­hajtási jogot is szerzett. Ha az első bekezdés alá eső összegek kiutalása tárgyá­ban a román bíróság még az 1940. évi augusztus hó 30. napja előtt habár nem jogerős határozatot hozott, a jelen §. ren­delkezéseit alkalmazni nem lehet és a kiutalást a román bíró­ság határozatához, illetőleg az arra vonatkozó felsőbírói hatá­rozathoz képest kell foganatosítani. 36. §. A 35. §. második bekezdésének 1. pontja esetében a behajtott vagy befolyt összeget, illetőleg annak megfelelő részét a végrehajtatónak, illetőleg a hitelezőnek kell kiutalni. A 35. §. második bekezdésének 2. a) pontja esetében a végrehajtási eljáráson kívül szerzett jog természetéhez képest kell rendelkezni a kiutalás, a további letétben tartás, esetleg a perreutasítás tekintetében. A 35. §. második bekezdésének 2. b) pontja esetében a

Next

/
Oldalképek
Tartalom