Vincenti Gusztáv (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1930)
40 — Ppé. 33. §. — kintetében Ausztria és Magyarország között viszonosság áll fenn. Azt a kérdést, hogy az osztrák tőzsdebíróság eljárása érvényesen köttetett-e ki, a magyar bíróság az osztrák törvény alapján bírálja el. (C. 1916. jun. 15. P. IV. 2223. sz., P. dt. II. 490.) Osztrák tőzsdebírósági ítélet végrehajthatóságának nem előfeltétele, hogy a végrehajtást szenvedőnek Ausztriában legyen általános illetékessége. Habár az osztrák bíróság ítéletét nem szabad végrehajtani, ha a végrehajtással oly jogviszony jutna elismerésre, amelytől a magyar állam törvénye a közrend szempontjából az érvényességet megtagadja, a magyar bíróság felül nem vizsgálhatja az osztrák bírósági ítélet ama ténymegállapításának helyességét, amely szerint a kérdéses jogviszonyt a magyar jog értelmében a közrendbe ütközőnek minősítő ténybeli előfeltételek nem forognak fenn. (C. 1916. okt. 24. Pk. V. 4061. sz. P. dt. IV. 67.) A cs. és kir. ált. szab. osztrák földhitelintézetnek nem a közjegyző által felvett, hanem csak közjegyzőileg hitelesített kötelezvénye a jogsegélyszerződés értelmében nem végrehajtható közokirat. (Bp. törvényszék 21. P. 866/1917. sz., P. dt. IV. 69.) Az 1914: XLII. t.-cikkbe iktatott jogsegélyegyezmény 1. és 19. cikkében — amelyek a kölcsönösen végrehajtható okiratokat felsorolják — a munkásbalesetbiztosítási pénztár hátralékkimutatása elő nem fordulván, az osztrák bíróságtól eredő és ily kimutatásra alapított végrehajtási megkeresés nem teljesíthető. (Bp. tábla, 1918. ápr. 4., 6. P. 1859. sz., P. dt. IV. 171.) Az 1914: XLII. t.-c.-be becikkelyezett jogsegélyegyezmény Német-Ausztriával most is fennáll. — Az osztrák tőzsdebírósági alávetés nálunk is érvényes. (C. 1922. máj. 23., P. IV. 527. és 535. sz„ P. dt. VII, 103.) A jogsegély-szerződés hatályának fennállása tekintetében ugyanígy C. 1927. szept. 7. — Pk. V. 5936/1927. sz., J. H. I. 1643. Osztrák bíróság megkeresése alapján a kielégítési végrehajtás elrendelhető, ha a megkereső osztrák bíróság a megkereséshez csatolt és a kielégítési végrehajtás alapjául szolgáló okirat (marasztaló ítélet) kiadmányán az okirat végrehajthatóságát és az ítélet jogerősségét hitelt érdemlően tanúsította (1914. évi XLII. t.-c. 6. cikke), továbbá, ha a végrehajtató végrehajtási kérelmében az 1914. évi XLII. t.-c. 7. cikkének megfelelően előadta a perbíróság illetékességét megállapító feltételeket, az a körülmény pedig, hogy a végrehaj tatónak végrehajtással szorgalmazott követelése részletügyletből származnék, a megkereső osztrák bíróság irataiból ki nem tűnik, sem végül a megkeresésnek hivatalból leendő elutasítását maga után vonó és az 1914. évi XLII. t.-c. 11. és 12. cikkeiben írt esetek bármelyiké-