Vincenti Gusztáv (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1930)

— 43. §. — 139 II. CIM. Végrehajtás készpénzbeli követelés behajtására, 43. §. Készpénzbeli követelés behajtására irányzott végrehajtás a végrehajtató választása szerint, a végrehajtást szenvedőnek ingóságaira vagy ingatlanaira, vagy egyidejűleg mindkét minőségű vagyonaira vezethető. A végrehajtás elrendelése iránt beadott kérvényben, vagy a 7. §. szerint felvett jegyzőkönyvben a végrehajtató nyilatkozni tartozik az iránt, hogy minő vagyonra kívánja a végrehajtást intéztetni. Ha a végrehajtató a végrehajtást ingóságokra kívánja vezettetni, elegendő azon járásbíróság megnevezése, melynek területén a végrehajtás alá vonandó ingóságok léteznek. A végrehajtást elrendelő végzésben a készpénzbeli tőkekövetelésen kívül a kamatok is a kamatláb és a kamatozási időpont megjelölésével kiteendők. Ha a végrehajtás alapjául szolgáló ítéletben vagy egyességben kamatfizetési kötelezettség nem foglaltatik: a teljesítési határidő lejártától a kielégítésig hat száztóli késedelmi kamat jár. A törvényes kamatláb tekintetében v. ö, 1895: XXXV. t,-c, amely annak mértékét 5%-ban állapítja meg; a késedelmi kamat, helyébe az 1923: XXXIX. t.-c. értelmében (hatályát az 1925: XXXVII. t.-c. a törvényhozás további rendelkezéséig meghoszszabbította) a pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítés lép. Ennek mértékét a törvény 2. §.-a és a 4.960/1927. M. E. sz. rendelet határozza meg. Ezeknek a rendelkezéseknek a végrehajtási eljárásban való alkalmazásáról: 1923: XXXIX. t.-c. 6. §. E törvény életbelépésének napja előtt lejárt tartozások után a 2. §-ban meghatározott kártérí^ tés e törvény életbelépésének napjától jár és az eljárás bármely szakában folyamatban levő ügyekben is alkalmazást nyer, ha azonban az ügy befejeztével e törvény életbeléptekor végrehajtási eljárás van folyamatban, a 2. §. második bekezdésében-