Vincenti Gusztáv (szerk.): Végrehajtási eljárás. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. (Budapest, 1930)

— 42. §. — 135 vagyis az engedményező irányában forog fenn. (Gy. 1900. márc. 8'15.; 26. sz. polg. hat.) Ha a végrehajtást szenvedő azon ítélet ellen, melynek alapján a végrehajtás elrendeltetett, halasztó hatállyal nem bíró fellebbezéssel élt s az ítélet hatályon kívül helyezése esetére őt megillethető visszvégrehajtási igényeinek biztosítására, a követelést az 1881: LX. t.-c. 42. §. feltételei szerint bírói letétbe helyezi, ha az ítélet feloldatott, végrehajtást szenvedő jogosítva van a letétbe helyezett összegnek kiutalását kérni. (Ko. 1896. okt. 29. Hitelesíttetett 1897. ápr. 22. 5. sz. polg. határozat M. 16.876.) Az 1881: LX. t.-c. 42. §-ának utolsó bekezdése értelmében a marasztalási összegnek előzetes letételétől csak a kérvény halasztó hatálya, de nem az idézett szakasz alapján előterjesztett kérelem megengedhetősége függ, eszerint az a körülmény, hogy alperes a kérvény beadásával egyidejűleg a marasztalási összeget bírói letétbe nem helyezte, a kérvény elutasítására okul nem szolgálhat. (B. 1893. máj. 25. 2117/1893.) A Vht. 42. §-a alapján beadott kérvény a végrehajtás elrendelésére, vagy folytatására a 42. §. utolsó bekezdése körül kifejlődött bírói gyakorlat szerint akkor is halasztó hatályú, ha a marasztalás összegének letétele a kérvényre való meghallgatás folyama alatt történt. (Bp. t. 1928. nov. 3-án P. XIII. 10.587 1928. sz.) Iparosok és segédek között a szolgálati viszonyból kifolyó vitás kérdések fölött hozott iparhatósági határozat folytán keletkezett végrehajtásra az 1881: LX. t.-c. egyáltalán nem alkalmazható s következéskép a 42. §. jogkedvezményét sem lehet igénybevenni. (B. 1886. február 17. 4310.) Csak az a perújító fél igényelheti sikerrel az alapperbeli felperes végrehajtási jogának feltételes felfüggesztését és esetleg annak biztosíték nyújtására kötelezését, aki a végrehajtás tárgyát képező marasztalási tőkének és összes járulékainak a bírói letétbe helyezésével azt is kimutatja, hogy az ellenfele ellen biztosítási vagy kielégítési végrehajtás rendeltetett el és az foganatosíttatott. (D. 2486/1903.) Egymagában az a körülmény, hogy végrehajtatónak a végrehajtás útján behajtandó értéknél csekélyebb értékű vagyona van, az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában a végrehajtás feltételeként előírt veszély fennforgásának megállapítására nem elégséges. (B. 1904. jan. 7. 3856/1903.) Az 1881: LX. t.-c. 42. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy ha a kielégítési végrehajtás a végrehajtató által nyújtandó biztosítástól tétetik függővé s ily biztosítás nem nyújtatott, a végrehajtást szenvedőnek megengedendő, hogy a végrehajtási összeget a bíróságnál fizetés helyett letehesse. nyilvánvaló, hogy ilyen letétel a fizetéssel egyenlő joghatályú s ennélfogva a vég-