Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

48 Magánjog. getésnek, ha az elérni célzott eredmény nem irányul jogtalan előnyre. (361 1916. — P. H. T. III. 452.)~ K. 758. E. H. Közeli rokonok között létesült olyan jogügyletről, amellyel a hitelező elől az akkor már fönnállott követelésének kielégítési alapját vonják el, azt kell vélelmezni, hogy az ügylet a hitelező kijátszása céljából létesült. A hitelező kijátszására irányuló jogügyleteknél pedig közömbös, hogy azt visszteherrel, vagy anélkül kötötték-e meg. (2002/ 1926. — P. H. T. V. 758.) K. 949. E. H. Azt a rendszerint alkalmazandó jogszabályt, hogy a jogban való tévedés hátrányos következményeit a tévedő félnek kell viselnie, a jogban értelmiségének vagy iskolázottságának alacsonyabb foka miatt járatlan fél terhére nem lehet mereven alkalmazni abban az esetben, amikor a szerződő felek a szerződés elkészítésénél közösen megbízott ügyvéd vagy kir. közjegyző közreműködését veszik igénybe és a szerződő leieknek vagy azok egyikének a jogi tévedését az okozza, hogy a felek által közösen megbízott ügyvéd vagy kir. közjegyző nekik a jogszabályok tekintetében a szükséges útbaigazítást meg nem adta, vagy éppen téves tájékoztatást adott. Az ekként előidézett jogi tévedés a ténybeli tévedéssel egy tekintet alá esik. (1584/1934. — P. H. T. VII. 949.) K. 950. E. H. Az ügyletet egymagában az, hogy tévesen foglalták írásba, nem teszi érvénytelenné még akkor sem, ha az okiratbafoglalás az ügylet érvényességi kelléke. (3220/1933. - P. H. T. VII. 950.) Képviselet. K. 73. E. H. Az államkormánynak, illetve annak a tagjának (szakminiszternek), kinek rendelke-