Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

Szerződés. 45 tel az ezzel ellentétben álló minden olyan jogügylet, házassági biztosíték rendeltetése elől elvonassák, érvénytelennek tartandó, mert az ilyen jogügylet nyilvánvalóan a közérdek szempontjából fennálló tekintetek kijátszását célozza. Ezen alapon érvénytelen a katonatisztnek vagy nejének lemondása a nősülési biztosíték jövedelméről. Mégis azonban a katonai nősülési biztosíték céljára és rendeltetésére való figyelemmel az a kamatjövedelem, amely az ennek fizetésére kötelezett féltől a lejárat után késedelem nélkül nem igényeltetik, később már nem lesz keresettel érvényesíthető. (83/1896. — P. H. T. I. 72.) L. még a Kúria 85. sz. polgári (93. sz. büntető) teljesülési döntvényét. K. 948. E. H. 1. Az oly szerződés, amely az egyik felet ipari foglalkozásában, hivatásában vagy cselekvési szabadságában korlátozza, csak annyiban érvényes, amennyiben a korlátozás a másik fél jogos érdekeinek védelmére szükséges és a kötelezettre tiúlzott terhet nem ró. II. Ha a közrend sérelme csupán annak a mértéknek túllépésében áll, amelyet a társadalmi rend a felek ügyleti rendelkezési jogának (autonómiájának) korlátjául felállít, a megállapodás érvényes abban a megengedett kisebb mértékben, amely a feleknek a szerződéskötéshez fűződő érdekét a felek szándéka szerint kielégíteni még mindig alkalmas. (7084 / 1930.) K. 70. E. H. A házasság erkölcsi és társadalmi jellegénél fogva nyerészkedésre irányult közvetítés tárgyául nem szolgálhat; minélfogva házassági közvetítési díj bírói úton meg nem ítélhető. (929/1888. mely a felek akarata Erkölcstelen ügyletek. - P. H. T. I. 70.)