Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

Házassági jog. 13 élés tartama alatt vett ingatlan abban az esetben is közszerzemény, ha annak vételárát az egyik házastárs a saját külön vagyonából fizette ki, a fizető házastárs azonban a vételár felét külön vagyon címén az összvagyonból követelheti. A házastársak által vett és nevükre közösen átírt vagyon azon részére, melyet az egyik házastárs később a másiknak ajándékozott, az ajándékozó közszerzeményi jogosultsága elenyészik és többé nem érvénvesíthető. (6345/ 1917., P. H. T. III. 419.) A külön vagyon értéke. K. 731. E. H. Az a körülmény, hogy a házasság tartama alatt szerzett valamely dolog kizárólag az egyik házastárs használatára szolgál, egymagában nem nyújt alapot ahhoz, hogy az ilyen dolog az illető házastárs különvagyonának minősíttessék. (6152/1925.; P. H. T. V. 731.) Jogviszony a házasság ideje alatt. K. 41. T. Ü. H. A házasság tartama alatt egyik házastársnak sincs joga a másik házastárs ellenében a közszerzemény megosztását, avagv biztosítását követelni. (1889. márc. 1. — P. H. T. I. 11.) K. 10. E. H. A házastársak egyike által a másiknak ajándékozott vagyon a megajándékozott házastárs közszerzeményi igényének kielégítésére csak abban az esetben számítható, ha az ajándékozási szerződésben ez iránt kifejezett rendelkezés foglaltatik, vagy ha az ajándékozónak az a célzata, hogy az ajándék tárgya a közszerzemény kielégítéséül beszámíttassék, a fennforgó körülményekből meaállapítható. (6962/1906., P. H, T. I. 10.)