Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

Házassági jog. 11 mányadási kötelezettsége a szülő állandó lakásának helyén hatályban levő anyagi jog szabályai szerint bírálandó meg abban az esetben is, ha a házasságkötés helyén más anyagi jog van érvényben, mint az állandó lakás helyén. — II. A magyar anyagi jog szerint a szülő, ellenkező kikötés hiányában, nozományt adni nem köteles. (4006/1917.; P. H. T. III. K. 414. E. H. Az állandó bírói gyakorlat a járadékhozományt úgy tekinti, mintha a férj a járadéknak, mint évi kamatnak, a tőkéjét kapta volna hozományul, de a tőkét a hozomány adója visszatartotta. Eszerint a járadékhozomány a házastársak közötti viszonylatban, a visszatartottnak tekintendő hozományi tőke kamatával, vagyis a hozomány hasznával azonos megítélés alá esik. Már pedig a hozomány hasznait a férj jogosítva van élvezni, s ez a jogosultsága nincs egybekötve a visszatérítés kötelezettségével, következeskép a férjet a kapott járadékhozományra nézve visszatérítési kötelezettség nem terheli. (554/1913. — P. H. T. III. 414.) K. 9. E. H. A közszerzeményi jog csak a tényleges házassági együttélés tartama alatt szerzett vagyonra terjed ki s nem terjeszthető ki az együttélés megszakítása után szerzett vagyonra még akkor sem, ha az együttélés megszakítására a szerző házastárs adott okot, (752/1911.; P. H. T. I. 9.) K. 15. E. H. Arra nézve, hogy a nőnek pusztán a házasság alapján van-e közszerzeményi igénye, rendszerint a férjnek a házasságkötés idején fenn413.)' Közszerzemény. Általában.