Szentkuthy István - Térfy Béla (szerk.): Polgárijogi és büntetőjogi határozatok tára. (Budapest, 1942)

Bérlet és haszonbérlet. 83 rendszerint az eredeti beszerzési áraknak megfelelő becsértékben és ha beépített dolgok az időközi használat következtében eredeti értékükből vesztenek, az értékveszteség arányát is számbavevő becsértékben tartozik a bérlő részére megfizetni. (2050/ 1916. - P. H. T. III. 501.) K. 502. E. H. A haszonbérlő a gazdaság folytatásához szükséges mennyiségű szénát és szalmát a bérlet lejártakor visszahagyni tartozik, de ha a bérlet kezdetén ilyen terményeket át nem vett, követelheti, hogy a bérbeadó e visszahagyott termények értékét térítse meg. (4090/1917. — P. H. T. ÍÖ. 502.) Haszonbérlet megszűnése. K. 3. T. ü. H. Sem a bérbeadó, sem a bérlő halála egymagában nem szünteti meg a haszonbérletet ott, hol ez szerződésileg kikötve nincs; és ehhez képest, ha a szerződésben a halál felbontó feltételül ki nem köttetett, sem a bérbeadó, sem a bérlő, sem pedig örököseik nem követelhetik a haszonbérlet megszüntetését egyedül csak azon okból, mert a szerződő felek egyike vagy másika elhalálozott. (1882. okt. 30. - P. H. T. I. 101.) K. 132. E. H. Jogilag egymást kizárja az, hogy a haszonbérbeadó a haszonbérleti szerződést megszüntesse és mégis arra a gazdasági évre, amelynek folyamán a haszonbérleti szerződést megszüntette, haszonbért követeljen. Ha a haszonbérleti szerződés a mindenkori gazdasági év letelte előtt bármi okból megszűnik, arra a gazdasági évre a haszonbérbeadó a haszonbér fizetését nem követelheti, hanern csak a netán szenvedett vagyoni hátrány megtérítését, mert az ingatlannak haszonbérlet útján