László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

66 — Csouiorveriy. csak úgy nincs helye, ha a tömeggondnok a perben állítja s bizonyítja, hogy ennek a törvényhelynek a feltételei a követelés megszerzésekor fennforogtak. (G. 1502/1902.) 40. §. Ha a belföldi hitelező a közadós elleni követeléséi ennek egy külföldi adósára ruházza át s ez a tömeg ellen beszámítással él, a belföldi hitelező, amennyiben követelését a csődnyitás után ruházta át, vagy az átruházáskor a fizetések megszüntetéséről, illetőleg a csődnyitási kérvény beadásáról tudomással birt, köteles a tömegnek azon összeget megtéríteni, mellyel az a beszámítás folytán megrövidíttetett. 41. §. Amennyiben beszámítás útján a tömeg ellen olyan le nem járt követelés egyenlíttetik ki, melytől kamatok nem járnak, a 14. §. második bekezdésében foglalt intézkedés szolgál irányadóul. ÖTÖDIK FEJEZET. Visszakövetelést jog. 42. §. Ha a tömegben olyan dolgok találtatnak, melyek nem a közadósnak, hanem másnak tulajdonát képezik, ezek visszakövetelhetek. A visszakövetelésre nézve, alapuljon az akár tulajdonjogon, akár személyes igényen, az általános jogi elveken kívül, a következő §§-ban foglalt határozatok irányadók. V. ö. 129. §, szabályozza az eljárást, melyet a visszakövetelési igénnyel bíróknak követníök kell, ha mint csődhitelezők lépnek fel. A csődvagyon értékesítését a visszakövetelési jog nem gátolja. (Szegedi T. 1227/1927. Hjt. VII. 120.) Visszakövetelésnek tárgyát, — a 43. §-tól eltekintve — csak oly dolgok képezhetik, melyek a csődtömegben tényleg megvannak. (C. 1350/1897.) A dolgok nemcsak azon esetben követelhetők vissza, ha az azok iránt támasztott igény tulajdonjogon, hanem azon esetben is, ha az személyes igényen alapszik. (C. 979/1901.) A csődbe leltározott oly tárgyakra nézve is érvényesíthető a visszakövetelési igény, melyek ugyan nem tulajdona az igénylőknek, de amelyeknek a tulajdonos birtokába való jutá-