László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

58 — Csődtörvény. — adós részéről a hitelezők kijátszására történt s ez a kérdés pe­dig függetlenül az engedményező ellen folyamatban levő megtá­madási per eredményétől, — ebben a másik perben döntendő el, ennek a pernek az eldöntése tehát nem olyan körülménytől függ, melynek a megállapítása az engedményező ellen megindított megtámadási pernek a tárgya. (C. 4648/1928. J. H. II. 1565.) A közadós ingatlanaira előjegyzett és bekebelezett zálog­jogra szerzett alzálogjogok csak a Cs. T. 35. §-ának 1. pontja alapján támadhatók meg, az e pont alapján való megtámadási jog sikeres gyakorlásához azonban egymagában nem elégséges, hogy az alzálogjogot szerzők (II. és III. r. alperes) az alzálog­jogok szerzésekor tudták, hogy a kereskedő közadós abban az időben, amikor elsőrendű alperes ellene előjegyzés és bekebele­zés által zálogjogot szerzett, fizetéseit már megszűntette, hanem annak kimutatása szükséges, hogy a közadós hitelezői megkáro­sítására irányuló célzattal engedett ingatlanaira elsőrendű al­peresnek zálogjogot s hogy erről másod- és harmadrendű al­peres az alzálogjogok szerzésekor tudomással bírt; mert a jog­cselekmény a közadós részéről a hitelezők kijátszása végett ak­kor történik, ha a közadós célzata a hitelezők megkárosítására irányul. (C. 322/1909.) A közadós ingatlanaira bekebelezett zálogjogra szerzett alzálogjog is megtámadható. Az alzálogjogot szerzők a köz­adós ingatlanain zálogjogot szerzettek jogutódainak tekinten­dők. (C. 1105/1907.) Az az ügyvéd, aki egy megtámadható jogügylet létesíté­sénél közbenjárt, az ezen jogügylet folytán szerzett zálogjogra szerzett alzálogjoga tekintetében a 35. §. tekintete alá eső jogutódnak minősítendő. (C. 7562/1903.) 36. §. Hatályon kívül helyezte az 1912: LIV. t.-c. 23. §.: Az 1881: XVII. t.-c. (csődtörvény) első részének III. fejezetében szabályozott megtámadási pereket a polgári perrendtartás szerint illetékes bíróság előtt vagy az előtt a bíróság előtt is meg lehet indítani, amely a csődnyitást elrendelte és ha a per, tekintet­tel az értékre, nem tartozik ennek a hatáskörébe, az előtt a járásbíróság előtt, amelynek területén a csőd­nyitást elrendelő bíróságnak székhelye van. Az 1881: XVII. t.-c. 36. §-a hatályát veszti. 37. §. A megtámadási jog a csődnyitás napjától számított hat hó alatt elévül. Az elévülés ama naptól kezdődik, melyen az elsőbíróság a csődöt elrendelte, habár annak végzését a tábla megváltoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom