László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

696 — Találmányi szabadalom. — nek kimondása a bitorlási és kártérítési kérdésekre nézve nagy fontossággal bír. (Szab. tan. 1902. ápr. 22. 902.) Valamely szabadalom megsemmisítésére nem szolgálhat okul az a körülmény, hogy a szabadalom tárgyát képező találmány szerkezetének alkotó elemei magukban véve már előbb ismeretesek voltak, ha az összetételben való együttes alkalmazásuk azelőtt ismeretlen volt és ha az új műszaki hatást idéz elő. (Szab. tan. 1902. ápr. 22. 1902.) A megsemmisítési alap megjelölése nem az ítélet rendelkező részének, hanem az indokolásnak képezi tárgyát. Az, hogy az alperesi szabadalom nem egyúttal az 1895. évi XXXVII. t.-c. 3. §, 1. pontja alapján is semmisíttetett meg, fölperessel szemben orvoslást igényelhető sérelmet nem képez. (Szab. tan, 1900. márc. 20., 2. 1900.) 22. §. Mihelyt a szabadalom megszűnés, megvonás vagy megsemmisítés következtében érvényét vesztette, a találmány köztulajdonná válik és a fennálló törvények és szabályok keretében mindenki által szabadon használható, föltéve, hogy ugyanazon találmányra adott más szabadalom e használatnak útját nem állja. Az érvényét vesztett szabadalom nem léphet többé hatályba. IV. FEJEZET. A szabadalmi hatóságok. 23. §. Szabadalmi hatóságok: 1. a szabadalmi bíróság;*) 2. a szabadalmi felsőbíróság.*) Székhelye e hatóságoknak Budapest. A 23. §-t módosítja az 1920: XXXV. t.-c. 3. §-a. L. alább. L. az 1927: XX. t.-c.-ket a szabadalmi felsőbíróság megszüntetéséről alább. A 24. §. 1., 2. és 3. bekezdései helyébe az 1920: XXXV. t.-c. 4. §-a lépett. L. alább. 24. §. 4. bek.: A szabadalmi bíróság elnökét, alelnökét és állandó tagjait a kereskedelmi miniszter *) Az 1920: XXXV. t.-c. 3. §-a által módosított szöveg.