László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

688 — Találmányi szabadalom. — állíttatnak elő; ezek előállításánál alkalmazandó eljárás azonban szabadalmazható. 3. §. Nem tekinthető újnak a találmány, ha az bejelentése idejében: 1. közzétett nyomtatványok vagy egyéb sokszorosítások útján már annyira ismeretessé vált, hogy szakértők által használható volt; 2. nyilvános gyakorlatbavétel vagy kiállítás útján oly ismeretessé vált, hogy a szakértők által használ hatása lehetségessé vált; 3. már szabadalom tárgyát képezte. A találmány közzététel vagy gyakorlatbavétel dacára újnak tekintendő, ha utolsó gyakorlatbavétele vagy közzététele óta a találmány bejelentéséig 100 év már eltelt. Az, hogy a külföldön megjelent hivatalos hirdetés a szabadalom újdonságát mennyiben szünteti meg, a külállamokkal kötött szerződések szerint ítélendő meg. (16. §.) Magából a szabadalmi leírásból, az igénypontokból és azok fogalmazásából, valamint abból a körülményből, hogy a megtámadott szabadalom és pótszabadalom tárgyának hivatásos működését épp az igénypontokban felsorolt egyes alkatrészek együttes alkalmazása biztosítja; kétségtelenül megállapítható, hogy a megtámadott szabadalmak, illetve szabadalmazott találmányok tárgyát nem az igénypontokban felsorolt alkatrészek külön-külön, hanem az azokban felsorolt alkatrészekből álló egész képezi, hogy tehát a per tárgyát' képező szabadalom, illetve pótszabadalom kombinációs találmányt képezvén, az azok jellemzésére az igénypontokban külön-külön felsorolt egyes alkatrészek — mint az egész együttesen alkalmazandó részei — nem külön-külön, hanem mint az eredmény létesítésére együttesen közreműködő alkatrészek együttesen bírálandók el. Ebből kiindulva a per tárgyát képező találmányok szabadalmazhatóságának elbírálásánál az a kérdés döntendő el, vájjon azok műszaki hatásuknál fogva találmányi gondolatot képeznek-e? E? a kérdés pedig ígenlőleg volt elintézendő. Mert az a körülmény, hogy a megtámadott és a szabadalmi leírásokban ismerteteti szabadalmak tárgya az 1895: XXXVII. t.-c. 3. §-a szerint megkívánt újdonság kellékét nélkülözné, bizonyítva nem lett é* mert az alperesi találmányok, bár részben ismeretes alkatrészeinek együttes alkalmazása a készülék zavartalan működését az eddigieknél jobban biztosítván, azoknak kiváló műszaki hatása is kétségtelen. (Szab. tan. 1905. noy. 28.-8.)