László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

668 — Nők éjjeli munkája. — gyártási és javítóműhelyek tekintetében a vasúti és hajó­zási főfelügyelőség; 2. az állami posta-, távíró- és távbeszélőintézet által fenntartott gyártási és javítóműhelyek tekintetében az illetékes posta- és távirdaigazgatóság; végső fokon az l. és 2. alatt említett üzemek tekinte­tében a kereskedelemügyi miniszter jár el. A bánya- és kohóüzemek tekintetében az iparhatósá­goknak az e szakasz első bekezdésében említett hatásköré­ben az illetékes törvényhatóság, végső fokon pedig a kereskedelemügyi miniszternek az első bekezdésben biztosított hatáskörben a magyar szent korona országainak egész területén a pénzügyminisz­ter jár el. 11. §. E törvény rendelkezéseinek megtartását a) minden olyan üzemben vagy vállalatban, amelyben nyersanyagokat, fél- vagy egész gyártmányokat iparszerű­leg előállítanak, átalakítanak vagy megmunkálnak, úgy­szintén b) mindennemű építési vállalatnál, az 1893. évi XXVIII. t.-c.-ben megállapított hatás­körükben az íparfelügyelők, Horvát-Szlavonországokban az ott érvényben álló határozmányok szerint illetékes hatóságok ellenőrzik. A vasúti és hajózási vállalatok gyártási és javító műhelyeinél a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség, a posta-, távíró- és távbeszélőintézet gyártási és javító­műhelyeinél a kir. postaigazgatás, bánya-, kohó- és dohány­gyári üzemeknél a bányakapitányságok, illetőleg a dohány­jövedék szakközegei ellenőrzik azt, hogy e törvény ren­delkezései azokban megtartassanak. 12. §. Kihágást követ el, s amennyiben a cselekmény súlyosabb beszámítás alá nem esik: a) 80 pengőig, visszaesés esetében, ha a büntetés kiállása óta két év még nem telt el, 160 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó, aki az e törvény 9. §-ában a munkaidőrendtartás tartalmára,

Next

/
Oldalképek
Tartalom