László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 1911. XIX. t.-c. — 665 foglalkoztatását hatóságilag megszabott időtartamra megengedhetik. A kivételesen éjjel foglalkoztatott nők munkaideje huszonnégy óránkint, a munkaközi szünetek beszámítása nélkül, tizenhárom óránál több nem lehet. Részükre munkaközben, ha egyhuzamban legalább hat óráig dolgoznak, egyszerre vagy részletekben legalább egy órai munkaközi szünetet és huszonnégy óránkint, — a csapatváltás napját kivéve, — egyhuzamban megszakítás nélkül legalább tíz órai pihenő időt kell engedni. Ha a munkát csapatváltással végzik, a nappali és éjjeli csapatok hetenkint felváltandók. Az e bekezdésben foglalt rendelkezések alól az illetékes hatóságok egészen vagy részben felmentést adhatnak, ha a nőmunkások éjjel való foglalkoztatása legfeljebb három napig tart és a munkát rendkívül sürgősen kell végezni. 6. §. A nőalkalmazottaknak biztosított tizenegy órai éjjeli munkaszünet tiz órára való megrövidítésére (3. §.), nemkülönben a nőknek kivételesen éjjel való foglalkoztatására (5. §.): a) az olyan üzemben vagy vállalatban, a melyben nyersanyagokat fél vagy egész gyártmányokat iparszerüleg előállítanak, átalakítanak vagy megmunkálnak, úgyszintén b) mindennemű építési vállalatnál az engedélyt attól az elsőfokú iparhatóságtól kell kérni, amelynek területén a munka folyik, vagy ha a munkát több elsőfokú iparhatóság területén végzik, amelynek területén az illető vállalat fekszik. A kérelemben meg kell jelölni az okokat, amelyek az éjjeli munkaszünet megrövidítését (3. §.) vagy a nőmunkások éjjel való foglalkoztatását (5. §.) szükségessé teszik, a munka nemét, az éjjel foglalkoztatni kívánt nőmunkások számát, ezek naponkénti munkaidejét, s végül az időtartamot, amelyre a munkaadó az engedélyt kéri. Az elsőfokú iparhatóság a nőalkalmazottaknak kivételes éjjeli foglalkoztatására csak tizennégy napi tartamra adhat engedélyt.