László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

- 1911: XIX. t.-c. — 663 rendelkezései a törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba. A törvényt a kereskedelemügyi miniszter, HorvátSzlavonországokban pedig a horvát-szlavon-dalmátországi bán hajtja végre. L. a törvény végrehajtásánál követendő eljárás szabályozása tárgyában 9889/1912. K. M. sz. rendelet (Rend. Tára 1912. évf. 1828. old.)' 1911: XIX. TÖRVÉNYCIKK az iparüzemekben alkalmazott nők éjjeli munkájának eltiltásáról. 1. §. Az alább felsorolt iparágak körébe tartozó minden olyan üzemben vagy vállalatban, melyben rendszerint tíznél több munkás (férfi- és nőmunkás, tanuló) van foglalkoztatva, és pedig: a) minden olyan üzemben vagy vállalatban, melyben nyersanyagokat, fél- vagy egész gyártmányokat iparszerüleg előállítanak, átalakítanak vagy megmunkálnak; b) kőbányákban, bányákban, sóművekben, valamint kohókban és bányatermékeket feldolgozó egyéb művekben; c) az állami egyedárusággal kapcsolatos üzemekben és vállalatokban; cíj a vasúti és hajózási vállalatok, valamint az állami posta-, távíró- és távbeszélő-intézet által fenntartott gyártási és javítóműhelyekben; e) mindennemű építési vállalatnál a nőalkalmazottaknak — az alábbi kivételekkel — legalább tizenegy órai megszakítás nélkül tartó éjjeli munkaszünetet kell engedni. Este tíz órától reggel öt óráig nőalkalmazottakat foglalkoztatni tilos. 2. §. A nőalkalmazottak éjjeli munkaszünetére vonatkozó rendelkezés nem vonatkozik: a) a. mezőgazdasági és erdei termelésre, az állattenyésztésre, a halászatra, a kert- és szőlőművelésre, a selymészetre és méhészetre;