László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

42 — Csődtőrvény. — cselekménye tehát, — bár az a csődnyitás után következett is be, — a megtámadási jog érvényesítésének útjában nem áll, (C. 677/1913.) Ha a kényszeregyességi eljárás rendén a bíróság a vagyonfelügyelő díjait megállapította é9 az adóst annak megfizetésére kötelezte, az a végrehajtás, amelyet a vagyonfelügyelő ennek alapján vezetett, az egyességi eljárást követő csődeljárásban nem támadható meg. (C. 4266/1927. Hjt. XX. 121.) Ad. 3. pont. A 27. §. 3. p. szempontjából nem a végrehajtás elrendelésének, hanem foganatosításának időpontja a döntő. (C. 260/1900.) Oly esetben, amidőn a korábban benyújtott csődnyitási kérvény csak azért nem vezethetett a csőd megnyitására, mert a csőd egy más hitelezőnek, esetleg magának a közadósnak később benyújtott kérvényére elrendeltetett, a válságos időszakok kiszámításánál már a korábbi csődkérvény benyújtásának időpontja az irányadó. (C. 12/1903.) A kereskedelmi könyveken alapuló követelés lejártával a hitelező csak ahhoz nyer jogot, hogy követelésére nézve adósától kielégítést követelhessen, de nem ahhoz, hogy követelésére külön biztosítást igényelhessen vagy szerezhessen, miből következik, hogy az ekként szerzett zálogjog megtámadhatósága az adós által adott biztosítással egy tekintet alá esik és a 27. §. 3. pontja alapján bírálandó el. (C. 1165/1905.) Magában véve az a körülmény, hogy a hitelező a végrehajtási törvény alaki jogot tárgyazó szabályai szerint azon helyzetben volt, hogy követelésére biztosítást szerezhessen, nem állapít meg biztosítást követelhetésére való oly anyagi jogi igényt, mely a csődtörvény 27. §. 3. p. alkalmazását kizárná (C. 1446/ 1904.) Az állandó bírói gyakorlat a csődtörvény 27. §. 3, pontját úgy értelmezi, hogy az ott meghatározott 15 napi válságos idő alatt szerzett biztosítás csak akkor nem eshetik e §. alá, ha a hitelezőnek a biztosítás követeléséhez való igénye a válságos idő előtt keletkezett szerződésen vagy anyagi jogi törvény rendelkezésén alapul, ellenben a végrehajtási törvény alaki jogot tárgyazó szabályai alapján nyert biztosítás már a csődtörvény 31. §. rendelkezéséhez képest sem állapít meg oly igényt, mely a csődtörvény 27. §. 3. p. alkalmazását kizárná. (C. 201/1898.) Ha a hitelezőnek zálogjogi biztosításhoz régebbi szerződés alapján volt joga, a 27. §. 3. p. nem alkalmazható akkor sem, ha a jelzálogul szolgáló ingatlanok megjelölése utólag történt. (Bp. T. 107/1896.) Közömbös tehát az, ha a válságos idő előtt kiállított szerződés alapján a telekkönyvi bekebelezéssel csupán a válságos idő alatt szereztetett meg a zálogjog. (C. 3822/1901.) A válságos időben foganatosított kielégítési végrehajtás a 27. §. 3. p. alapján megtámadható tekintet nélkül arra, hogy a vég-