László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 22. §. — 17 A közadós által a csődnyitás előtt kötött bérleti ügyletnél a csődnyitás napjától kezdve esedékessé vált bérösszeg tömegtartozás, mely a tömegköltséget és így a tömeggondnoki járandóságot megelőző sorrenddel elégítendő ki. (C. 829/1908.) A bérlemény tárgyának helyreállítási költségeit a másik fél a tömegtől mint tömegtartozást igényelheti. (C. 155/1889.) A est. 22. §. helyes értelme nyilván az, hogy amennyiben a csődtömeg a teljesítést a maga részéről igénybeveszi, annyiban a viszontszolgáltatást is, mely a bérösszegében nyer kifejezést, teljesíteni tartozik; attól az időtől fogva azonban, mikor a bérleményt a megfelelő felmondás után a bérbeadó rendelkezésére bocsátja, utóbbinak már nem a szerződés teljesítésének követelhetéséhez, hanem csupán esetleges kártérítési igénye kielégítésének követelhetéséhez lévén joga: ezt az igényét bérbeadó — ép úgy, mint a csődtörvény 19. §-nak rendelkezése esetében — csak mint csődhitelező érvényesítheti. Nem teszi kétségessé ennek az álláspontnak helyességét az a körülmény sem, hogy a csődtörvénynek a tömegtartozások megállapítását tárgyazó 48. §-a 2. pontjában a csődtörvény 22. §-ára történik hivatkozás, mivel a csődtörvény 48. §-ának 2. pontjában is tömegtartozásként csak az a követelés van feltüntetve, mely a csődtömeget az ez által átvett ügyletnél a visszaszolgáltatást képező teljesítés fejében terheli; ennek fogalma alá azonban a bérlemény időelőtti visszabocsátásából származó kárigény nyilván nem tartozik. (C. 395/1902.) A felmondó bérbeadó a tömegtől nem követelhet kártérítést, mert e §. csak a felmondott fél kártérítési igényeit kívánta érintetlenül hagyni. (C. 311/1898.) A bárlőnek a közadóssal kötött haszonbérleti szerződés alapján a csőd tartama alatt lejárt bérrészletre vonatkozóan fennálló tartozása olyannak lévén tekintendő, amellyel az a csődtömegnek már a csődnyitás után lett adósa, a csődtömegnek e követelésével szemben beszámítási jog nem érvényesíthető. (C. 138/1897.) A csődtömeggondnok az alapon, hogy ő a haszonbérletet már a haszonbérleti szerződés első évében a Cs. T. 22. §-a értelmében felmondotta, nincs jogosítva a haszonbérkövetelésbe beszámítani azt az összeget, amely a haszonbérlemény első évében teljesítendő volt beruházások értékét meghaladja. (C. 439/1907.) A haszonbéri összeg esedékessége után a haszonbérlő ellen csőd nyittatván, a Csődtörvény 22, §-a szerint a csődnyítás napjától kezdve a csődtömeg lép a haszonbérleti szerződésnél a közadós helyébe és minthogy a csődtömeget megillető felmondás csak a gazdasági év végére gyakorolható, az esedékes haszonbér a Csődtörvény 48. §-a szerint nincs a csődbíróságDr. Szende: Hüe'.io;1. III. 2