László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 98—100. §§. — 121 a jelen törvény korlátain belül a tömeggondnok gyakorolja. Azon teendőkön kívül, melyek a jelen törvény által különösen reá ruháztatnak, neki áll kötelességében a tömeg cselekvő és szenvedő állapotát kipuhatolni s az elsőnek biztosításáról és behajtásáról, az utóbbinak pedig megállapításáról gondoskodni. Ő vizsgálja meg a tömeg ellen bejelentett követeléseket, ő képviseli a tömeget mindazon perekben, melyek azt cselekvőleg vagy szenvedőleg illetik. Az ügykezelésben a tömeggondnok a rendes családapa gondosságával eljárni s a vagyonkezelésről pontos számadást vezetni tartozik. A tömeggondnok az érintett gondosság elmulasztásából eredő minden kárért felelős. A tömeggondnok a kielégítési alapul szolgáló tömegre nézve az összes csődhitelezőket, vagyis a csődhitelezők egyetemét képviseli, miből következik, hogy a közhitelnek s a csődtömeg és a csődhitelezők érdekeinek megsértése miatt a Btk. 414—416. §-ai alapján indított bűnvádi perben nem az egyes hitelezők, hanem a tömeggondnok van hivatva a közvádló által elejtett vádnak átvételére. (C. 4789/1903.) A tömeggondnokot a tömeg nevében a felperességi jog megilleti (C. 5786/1892.); van kereshetőségi joga arra, hogy a közadós által tartozatlanul kiállított váltó kiadását követelje. (C. 5786/1892.) A tömeggondnok csupán a csődtömegnek törvény szerinti képviselője, de nem képviselője a közadósnak az az ellen ennek személyes perbeidézésével indított perekben (C. 163/1895.) A tömeggondnok nem élhet panasszal, a csődhitelezők egyik csoportja érdekében, a csődválasztmánynak a vagyonkezelés tárgyában hozott határozata ellen, mivel ez a jog csak magát a hitelezőt, illetve közadóst illeti meg. (C. 1492/1902.) A tömeggondnok a választmány által nem kötelezhető arra, hogy a közadósnak általa megtámadott jogcselekményeit vagy a felszámolás alkalmával kifogásolt követeléseket utólag valódiaknak ismerje el. (C. 844/1887.) A tömeggondnok a csődtömeghez tartozó vagyonra vonatkozó egyesség kötésére már kineveztetésénél fogva feljogosítottnak tekintendő. (Bp. T. 298/1900.) A tömeggondnok úgy az általános tömegről, mint a tömeghez tartozó ingatlanokról elkülönített számadást tartozik készíteni s az előbbit a csődbiztoshoz, az utóbbit pedig az illetékes dologi bírósághoz benyújtani. (C. 865/1903.) A közadós által használt cég végrehajtás alá vonható