László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)
_ 93—97. §§. — 119 hozhatja és vele a díjazás tekintetében megállapodást létesíthet: az OKH. és az IOKSz. igazgatósága a kötelékébe tartozó szövetkezet csődje esetén (1898: XXIII. t.-c. 63. §., 1924: XVIII. t.-c. 13. §.); a Pénzintézeti Központ pénzintézet csődje esetén (1920: XXXVII. t.-c. 12. §.); a Felügyelő Hatóság biztosító magánvállalat csődje esetén (196/1923. M. E. sz. rendelet 28. §.). L. a 4800/1922. és 8790/1925. I. M. sz. rendeleteket a hadviselt ügyvédeknek csődtömeggondnoki kirendeléséről Gr. Törvénytár. Dr. Gaár: Igazságügyi Szervezet c. mü 405 s köv. lapjain. A csődbíróság intézkedése, mellyel tömeggondnokot nevezett ki, másodbírósági vizsgálat tárgyát nem képezheti. (Bp. T. 1593/1883.) Nincs kizárva, hogy a férj és nő ellen külön elrendelt csődökben a tömeggondnok ugyanaz lehessen. (Bp. T. 2181/1890.) 96. §. A bíróság akár hivatalból, akár a hitelezők kérelmére a tömeggondnok mellé a helybeli hitelezőkből vagy más alkalmas egyénekből alakítandó ideiglenes választmányt nevezhet ki. E választmány, mely legfeljebb három tagból állhat, a tömeggondnokot általában, különösen pedig a 156. §-ban felsorolt teendők tekintetében ellenőrzi, a 160. §-ban kijelölt teendők tekintetében pedig a csődbíróságnak véleményt ad. Ezen határozat ellen jogorvoslatnak helye nincsen. Az ideiglenes választmány a csődbírósági határozatok ellen felfolyamodással nem élhet. (Bp. T. 5057/1885.) Csődválasztmányi tagság elfogadására vagy továbbfolytatására a hitelezők képviselőit akaratuk ellenére kötelezni nem lehet. (Bp. T. 2800/1883.) Az ideiglenes csődválasztmány tagjai sem bírnak törvényes igénnyel díjazásra. (C. 1576/1901.) 97. §. A közadósnak fel- vagy lemenő ágbeli rokonai és sógorai, testvérei, unokatestvérei és ezeknél még közelebbi rokonai, házastársai és jegyesei, testvéreinek házastársai és házastársainak testvérei sem tömeggondnokul, vagy ennek helyetteséül, sem ideiglenes választmányi tagokul ki nem nevezhetők.