László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

116 — Csődtörvény. csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támaszthatni vélnek, ebbeli igényeiket a felszámolási tárgyalásnál leendő megállapítás és osztályozás végett, a csődtörvényben kijelölt joghátrányok terhe mellett, a csődtömeg ellen az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban; 8. a zálog- és megtartási joggal biró hitelezőkhöz intézett azon felhívást, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az általuk bírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mutassák fel; 9. azokhoz, akiket elkülönítési, visszakövetelési, vagy külön kielégítési jog illet, intézett azon figyelmeztetést, hogy amennyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják; 10. a csődhitelezőkhöz intézett azon felhívást, hogy az e végre kitűzött határnapon a csődválasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Az érintett határnap a követelések felszámolására szolgáló határnaptól számítandó harmadnapra tűzendő ki. Az 5. pontban írt határidőt a 125. §. állapítja meg, 90. §. A csődbíróság köteles a hirdetvényt azon napon, melyen a csődnyitási végzés hozatott, szokott módon kifüggeszteni s a megtörtént kifüggesztésről szóló bizonyítványt a csődiratokhoz csatolni. A hirdetvény ezen fölül a hivatalos hírlap útján háromszor, s amennyiben vélelmezhető, hogy a közadósnak külföldön tartózkodó hitelezői is vannak, a körülményekhez képest a külföldi lapok útján is közzéteendő. A hirdetvény haladéktalan közzététele iránt a bíróság hivatalból tartozik intézkedni. Az 1925: VIII. t.-c. 50. §-a szerint a hirdetmény csupán egyízben teendő közzé. 91. §. A csődnyitási végzés egy-egy eredeti példánya a királyi ügyészségnek, az adóhivatalnak, a