László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 79—83. §§. — 105 MÁSODIK FEJEZET. Csődnyitás. 82. §. A csőd azonnal megnyitandó, ha valaki a csődnyitást maga kéri. Csődnyitást kell kérnie: a r. t. igazgatóságának K. T. 187. §.; a szövetkezet igazgatóságának K. T. 241. §.; a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőinek: 1930: V. t.-c. 84. §. O. K. H. kötelékébe tartozó szövetkezet ellen az 0. K. H. igazgatósága is kérhet csődöt (1898: XXIII. t.-c. 63. §.); ugyanígy az IOKSz kötelékébe tartozó szövetkezetnél (1924: XVIII. t.-c. 13. §.). L. II. kötet. Pénzintézet elleni csődnyitásnál 1. 1920: XXXVIII. t.-c. 12. §.; biztosítási magánvállalat elleni csődnyitást 1. 196/ 1923. M. E. sz. rendelet 28. §. (II. kötet.) Csődönkívüli kényszeregyesség megszüntetése esetén hivatalból csődnyitás esete: 1410/1926. M. E. sz. rendelet 88. §-a. Ha a csődeljárás közadós kérelmére nyittatott meg, a hitelezők költség viselésére nem kötelezhetők. (Bp. 569/1885.) Ez esetben egyes hitelezők a csődnyitást rendelő végzés ellen felfolyamodási joggal nem bírnak. (C. 417/1883.) A gondnok, a gyámhatóság jóváhagyása előleges kikérésének kötelezettsége nélkül, jogosítva van gondnokoltja képében, ennek vagyoni elégedetlenségét a bíróságnak bejelenteni, és ellene a csőd elrendelését kérelmezni. (Lfi. 938/1879.) Bejegyzett cég és hagyaték ellen egy közös beadványban csőd nem kérhető, mivel bejegyzett cég ellen kereskedelmi csődnek, hagvaték ellen pedig közönséges csődnek van helye. (C. 14.371/1887.) 83. §. Ha az örököstársak, vagy az örökséghez igényt tartók közül a csőd elrendelését csak egy vagy több kéri, a többiek meghallgatása nélkül a csőd a hagyaték ellen csak akkor rendelhető el, ha hitelt érdemlőleg igazoltatik az, hogy a tartozások a létező vagyont meghaladják. Ilyen igazolás hiányában a csődnyitási kérvényre tárgyalási határnap tűzendő ki, melyre az összes érdekeltek megidézendők.