László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 66—70. §§. — 97 A közadós kezesének követelése a csődtörvény 68. §. alá esik; fizetést csak akkor követelhet, ha ö maga is fizetett s ezt kellően igazolja. (C. 268/1892.) Az a kérdés, hogy a váltóadóst a felperes csődtömeggel szemben valamely kikötés alapján biztosíték adása iránti igény inegilleti-e vagy nem, nem tartozik a váltóper keretébe, hanem a csődtörvény 68. §-a értelmében csakis a csődbíróság előtt nyerhet megoldást. (C. 160/1899.) 69. §. A közadós kezesei és egyetemleges adós­társai azon fizetéseket, melyeket az elvállalt kötele­zettségnél fogva később kellene teljesíteniök, a csőd­tömeg ellen bejelenthetik, ha a követelést maga a hi­telező nem érvényesíti. A Cs. T. 69. §-a értelmében a közadós kezesei és egyetem­leges adóstársai azokat a fizetéseket, melyeket az elvállalt köte­lezettségnél fogva később kellene teljesíteniök a csődtömeg ellen csak akkor jelenthetik be, ha a követelést maga a hitelező nem érvényesítheti. (C. 459/1890.) A csődtörvény 69. §-a értelmében a közadós egyetemleges adóstársai azon fizetéseket, amelyeket az elvállalt kötelezettsé­génél fogva később kellene teljesíteniök, a csődtömeg ellen be­jelenthetik, ha a követelést maga a hitelező nem érvényesíti, ebből pedig önként következik, hogy az ily követelés iránt, amennyi­ben annak fennállása a felszámolási tárgyaláson kifogásolta­tott, a bejelentő a csődtörvény 145. §-a alapján külön pert is fo­ganatba tenni jogosult. (C. 789/1903.) A 69. §-ból nem következtethető, hogy a közadós kezese, aki követelését bejelentette, mielőtt a kezességből kifolyólag valamit teljesített volna, a csődhitelezők közé volna számí­tandó. (Temesvári T. 109/1901.) A csődtörvény 69. §-a alapján bejelentett követelés is a 68. §. tekintete alá esvén, a bejelentő hitelező biztosítást követelhet. (C. 1637/1904.) 70. §. Ha az egyetemleges adósok mindegyike, vagy azok közül több ellen külön csőd nyittatik, a hi­telezőnek jogában áll követelését mindegyik csődtö­meg ellen érvényesíteni s a követelés egész összegére eső részleteket mmden egyes csődtömegből mindad­dig felvenni, mig teljesen ki nem elégíttetik. Ha a hitelező kielégítése után felesleg marad, az egyes csődtömegek közt e felesleg erejéig visszkere­setnek van helye azon arányban, melyben az egyetem­leges adósok egymástól csődön kivül, a kötelezett Dr. Szende : Hiteljoj!. III. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom