László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

— 52—53. §§. — 85 pontos megjelölésével elő volt adva. Ennek hiányában az ily hitelező jogosítva van az elismerés dacára, a külön kielégítési jogot a csődtömeg irányában külön perúton is érvényesíteni. (C. 299/1899.) A csődnyitás joghatálya a közadósnak végrehajtás alá vonható vagyonára terjedvén ki, közadósnak a törvény által a foglalás alól kivett vagyona, s ekként a személyes jogú gyógyszertár üzleti joga tekintetében őt illető kezelési és rendelkezési jogát a csődnyitás által nem veszti ugyan el; a gyógyszertári üzemből származó jövedelem azonban — melyből a gyógyszertár szakadatlan működésével egybekötött szükséges kiadások fedezendök — nem olyan vagyon, melyre az 1908. évi XLI. t.-c. szerint a foglalás alóli mentesség kiterjed, (Bp. T. 299/1911.) Felperes bejelentette, hogy a peresített váltókövetelését elsősorban a közadósnak a jelzálogul szolgáló ingatlanaiból kívánja kielégíteni. Erre tekintettel a felperes a Cs. T. 52. §-a alapján, amennyiben dologi jog alapján külön kielégítést igényelhet, követelését a csődhitelezők megelőzésével érvényesítheti amellett, hogy csődhitelezőként követelését az általános csődtömegbe be is jelentette. (C. 176/1914.) Budapest székesfővárosnak csatornázási járulék-követelése az e részben fennálló jogszabályok értelmében oly követelés, amely az ingatlant, amelynek a csatornázásából a költség felmerült, dologi teher gyanánt terheli, s mint ilyen az ingatlan vételárából előnyösen elégítendő ki, következve Budapest főváros erre a követelésre nézve, mint külön kielégítési joggal bíró hitelező szerepel, tehát követelése az 1881. évi XVII. t.-c. 52., illetve 173. §-ára való tekintettel, a csődnyitásra való tekintet nélkül, érvényesíthető s ennélfogva annak kielégítése végett a zálogjog telekkönyvi bekebelezése is telekkönyvi akadály hiányában megengedendő. (K, és V. Tsz. 822/1914.) /. Jelzálog által biztosított hitelezők. 53. §. A csődtömeghez tartozó ingatlan vagyonnak a csőd tartama alatt befolyt jövedelmeiből, a vételárból és ennek kamataiból előbb a tömegnek a 47. §. szerint e vagyont terhelő tartozásai és költségei, azután a jelzálogos hitelezők elégíttetnek ki. Ipari jelzálogadós elleni csődnél 1. az 5600/1929. I. M. sz. rendelet 41. §-át. A csődtörvény 176. §-ában foglalt az a szabály, hogy a külön kielégítés alapjául szolgáló dolgok jövedelmeinek és vételárának felosztása a csődtörvény 53—58. §-ainak figyelembevételével a törvénykezési rendtartás, vagyis a végrehajtási tör-