László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. III. kötet (Budapest, 1930)

80 Csődtörvény. A tömeggondnok még a jelen felfolyamodásban sem mutatott ki a fenti 55 millió koronás külön tömeget terhelő olyan, tömegtartozást vagy tömegköltséget, amely a törvényben meghatározott kielégítési elsőbbségre tekintettel akadálya lehetne annak, hogy a háztulajdonos zálogjoggal biztosított követelése tekintetében a letéti összegből teljesen kielégíttessék. A csődöt megelőző csődönkívüli kényszeregyességi eljárásban a vagyonfelügyelő részére a tömeggondnok előadása szerint 75 millió kor.-ban megállapított költség és munkadíj az ítélőtábla megtámadott végzésének a 4070/1915. M. E. sz. rend. 58. §, első bekezdésében és 59. §-ában valamint az 1410/1926. M. E. sz. rend. 101. §-ában foglaltakra alapított helyes indokolása szerint ebben a csődben egyáltalán nem tekinthető tömegtartozásnak és így annál kevésbé számítható ez olyan tömegtartozásnak, amely a szóbanlevő külön tömeget terhelné. A megtámadási perek perbeli kiadásai és költségei pedig, mint a külön tömeggel, a háztulajdonos zálogjogával terhelt ingókkal összefüggésben nem állók, a külön tömeget nem terhelhetik. Végül az üzleti alkalmazottak illetményeiből csak egy rész es^ hetik az üzleti árukból és berendezésekből álló külön tömeg terhére s a háztulajdonos bérkövetelését a tömeggondnok által kért 10 millió kor. előleg sem előzheti meg. (C. 99/1927. J. H. I. 368.) A vagyonfelügyelőnek a csődönkívüli kényszeregyességi eljárásban s az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 43. §-ában szabályozott működése keretében felmerült és az 55. §. 1. pontja szerint előnyösen kielégítendő költségkövetelése s illetőleg az 1881. évi XVII. t'.-c, 176. §. értelmében a külön kielégítés alapjául szolgáló ingatlanok vételárának felosztása a most idézett törvény 53—58. §-ainak tekintetbevétele mellett történik, s az 53. §. értelmében a tömeghez tartozó ingatlan vételárából és annak kamatából előbb a tömegnek a 47. §. szerint a vagyont terhelő tartozásai és költségei és csak azután a jelzálogos hitelezők elégíttetnek ki. A most hivatkozott törvény 29. §-ának 1. pontja értelmében a tömegköltségek közé tartoznak a tömeget alkotó vagyon megállapításával é9 felosztásával járó költségek is, ezek tehát előnyösen sorozandók. A a körülmény, hogy a tömeggondnoki kiadások és díjak még megállapítva nincsenek, a sorozás mellőzésére indokul nem szolgálhat, hanem csak arra, hogy azok a csődbíróság megállapításától feltételezetten soroztassanak 09 hogy a csődtömeggondnok záros határidő alatt is a csődbíróság előtt a törvényes* lépések megtételére és annak a telekkönyvi hatóság előtti igazolására köteleztessék. Minthogy a vagyonfelügyelő és csődtömeggondnok a fent érintett követeléseket a sorrendi tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt mennyiségben és mérvben számította fel, ki kellett mon-