László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)
— 700011925. P. M. sz. rend. 7—11. §§. — 73 okiratokat akár a székhelye szerint illetékes bíróságnál, akár pedig a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó valamely pénzintézetnél a régi részvények birtokosa javára és ennek veszélyére s költségére letétbe helyezni. A hirdetményi határidő eltelte után a be nem mutatott régi részvények alapján részvényesi jogokat gyakorolni nem lehet; a letétbehelyezett új részvények kiadása azonban a régi részvények átadása és a letét költségeinek megtérítése ellenében bármikor követelhető. A régi részvények felülbélyegzésének elrendelése esetén a részvények bemutatására kitűzött határidő (9. §.) elteltével is bármikor követelhető a régi részvények utólagos felülbélyegzése; e határidő eltelte után azonban a felülbélyegzés meg nem történtéig a részvényesi jogok a régi részvények alapján nem gyakorolhatók. 11. §. Ha részvényösszevonás esetében a részvényes kevesebb számú részvényt mutat be annál, mint amennyi részvény szükséges ahhoz, hogy helyükbe — a 7. §. figyelembevételével — új részvényt lehessen kiadni, vagy a régi részvényeknek új részvényekre kicserélése alkalmával töredék-részvények maradnának fenn, a társaság saját választása szerint vagy minden egyes régi részvényért egy bemutatóra szóló hányadrészvényt ad ki, amelynek a közgyűlés által meghatározandó névértéke az új részvény névértékének reáeső hányadát teszi ki, avagy pedig a bemutatott részvényt megfelelő összegű, bemutatóra szóló hányadrészvényként bélyegezi felül és a bemutatónak visszaadja. A társaság ilyenkor a benyújtott részvényekre eső új részvényokiratot egyelőre megőrzi. Ugyanezt teszi a társaság az egyáltalában be nem nyújtott régi részvényekre eső új részvényokiratokkal is. Az alapszabályokban azt, hogy az összevonás folytán hányadrészvények és minő számban adattak ki, megállapítani nem kell. Az új részvények névértékének megfelelő össznévértékű hányadrészvények együttvéve biztosítják a részvénnyel kapcsolatos jogokat, amelyeket a hányadrészvénytulajdonosok csakis közös képviselő útján gyakorolhatnak. A hányadrészvény önmagában csupán a nyereségrészesedésre és a társasági vagyon felosztása esetében a vagyo« aránylagos részére, olyan vállalatoknál pedig, amelyeknek alapszabályai a részvények felszámolás előtti bevonását
