László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

7!) — Pengőmérleg renaeiei. — Minthogy ezek a társaságok megnyitó-mérlegüket leltár hiányában a Rendeletben megállapított módon, tudniillik az 1925. január hó í, napjának vagyonállagával megszerkeszteni nem képesek, a budapesti kir. törvényszék álláspontja szerint e társaságok a megalakulásuk alkalmával a K. T. 26. §-a értel­mében készített mérlegüket kötelesek a Rendeletnek megfelelő megnyitó-mérleggé átalakítani. A társaság megalakulása időpontjának megállapításánál a budapesti kir. törvényszék a K. T. 149. §-a alapján a cégjegy­zékbe bevezetés napját veszi irányadónak, amennyiben az alapszabályok nem állapítanak meg más időpontot. (Kihirdetés napja.) (A budapesti kir. törvényszék cégügyekben eljáró bírái­nak elvi megállapodásai. I. pont.) 2. §. Az 1. §. értelmében készítendő megnyitó leltár és megnyitó mérleg összeállításánál a Cselekvő vagyon tételeit (aktívumokat) legfeljebb a mérlegfelállításnak az \. §-ban említett fordulónapján fennálló értékben lehet, a szenvedő vagyon tételeit (passzívumokat) pedig legalább abban az értékben kell számításba venni, amely a fenn­álló szerződések és az érvényes jogszabályok szerint a megjelölt időpontban a tartozás összegének megfelel, tekintet nélkül a megelőző leltárakban és mérlegekben foganatosított leírásokra vagy értékelésre. A cselekvő vagyon értékelése értékcsökkenési tarta­lékalap beállítása mellett is foganatosítható. Nyugdíjkötelezettségnek egészen vagy részben fede­zésére a szenvedő vagyon tételei közé nyugdíjtartalékot lehet beállítani. II. FEJEZET. Rendelkezések a részvénytársaságok tekintetében. I. A megnyitó mérleg szerkesztésének a társaságot és a vele kapcsolatos jogviszonyokat érintő vonatkozásai. 3. §. A részvénytársaságnak a megnyitó leltár szerint mutatkozó tiszta vagyonát alaptőkeként kell a megnyitó mérlegbe beállítani, amennyiben a társaság annak egy részét nem helyezi tőketartalékba. (5. §.) Ha a részvény­társaság részvényösszevonást (7. §.) visz végbe, a tiszta vagyonnak legfeljebb felerészét lehet tőketartalékba he­lyezni. Egyéb célokra a megnyitó leltár szerinti tiszta vagyont nem lehet fordítani. Az új alaptőkének az első bekezdés értelmében való

Next

/
Oldalképek
Tartalom