László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

— Törvényjavaslat 104—107. §§. — 59 vagy oszlik fel abból a célból, hogy korlátolt felelősségű társasággá alakuljon át. Ha az egész vagyon elidegenítése vagy a szövetkezet átalakulása a fentebbi szabályok szerint felszámolás nélkül megy végbe, a szövetkezet vagyonát nem lehet kisebb értékben számba venni, mint aminőt a cégbíróságtól e célra kiküldött két bírósági szakértőnek becslése megállapított. VI. Fejezet. Külföldi korlátolt felelősségű társaságok. 106. §. Oly külföldi társaság, amely lényegére nézve korlátolt felelősségű társaság, belföldön telepet csak abban az esetben létesíthet, ha cégét a belföldi telepre illetékes cégbíróságnál a cégjegyzékbe bejegyezteti. Bejegyezni csak az olyan külföldi társaságot lehet, amely a jelen törvénytől megengedett célra alakult. Egyébként a bejegyzés feltételeire nézve a külföldi részvénytársaságok bejegyzésére vonatkozó szabályok (Kereskedelmi Törvény 211. §.) irányadók azzal, hogy a bejegyzés közzétételének a 12. §-ban említett adatokon felül a telep itteni képviselőségének megnevezését és a belföldön elhelyezett tőke nagyságát is — amely tízezer pengőnél kisebb nem lehet — magában kell foglalnia. Ha a külföldi társaság belföldön több telepet létesít, az elsőt főtelepként, a többieket pedig fióktelepként kell megjelölni és elbírálni. 107. §. A külföldi társaságnak kell, hogy belföldön képviselősége — egy vagy több képviselője leA belföldi képviselők jogállása ugyanaz, mint az ügyvezetőké; kötelesek különösen a belföldi üzlet könyveinek szabályszerű vezetéséről gondoskodni, a bírósággal szemben megtenni azokat a nyilatkozatokat és hozzá benyújtani azokat a jegyzékeket és kivonatokat, amelyekre a törvény az ügyvezetőket kötelezi;