László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

544 — Váltótörvény. — Ha a lejárat napján távirati utalvánnyal küldetik is a pénz, de a hitelező a lejárati nap után kapta meg, a késedelem beálltnak tekintendő. (C. 834/1888.) Posta-cheque-íizetés a feladás napján állapítja meg a joghatályos fizetést. (C. 1447/1895.) A cheque befizetési lap útján teljesített fizetés épp olyan tekintet alá esik, mintha a fizetés a cheque-számla-tulajdonos saját kezéhez történt volna. (C. 668/1898.) A váltóbirtokos nem kényszeríthető a lejárat előtti fizetés elfogadására. (C. 352/1895.) Á váltóhitelező a fizetés napján déli 12 óra után, de az óvás fölvétele előtt fölajánlott fizetést vissza nem utasíthatja. (C. 410/1898.) Az a körülmény, hogy a váltóbirtokos a lejárat után 8 nap alatti fizetésre hívta fel a váltóadóst, halasztásnak tekintendő (C. 33/1846.) 34. §. Ha a kelet utánra szóló és belföldön fizetendő váltó oly országban állíttatott ki, melyben az ó-időszámítás áll fenn, anélkül, hogy megjegyeztetett volna, hogy a váltó új időszámítás szerint kelt, vagy ha a váltó mindkét időszámítás szerint kelteztetett. a lejárat napja az új időszámítás szerinti naptár azon napjától számíttatik, mely az ó-időszámítás szerinti kiállítási napnak megfelel. 35. §. A hazai vásárokra kiállított váltók lejárata esik: 1. a vásár napjára, ha ez egy napig tart; 2. a vásár utolsó napjára, ha ez egy napnál hoszszabb ideig, de legfeljebb 8 napig tart; 3. a vásár nyolcadik napjára, ha a vásár nyolc napnál tovább tart. 2. Fizetés. 36. §. Forgatott váltóknál a forgatmányos tulajdonosi minősége, a hátiratoknak összefüggő s egész 6 hozzá lenyúló láncolata által igazoltatik. Ez összefüggés akkor létezik, ha az első hátirat a rendelvényes nevével, minden későbbi hátirat pedig annak nevével van aláírva, ki a közvetlen megelőző hátiratban mint forgatmányos fordul elő. Ha valamely üres forgatmány után további forgatmány következtetik, az tét e-