László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

— Törvényjavaslat 56—57. §§. — 37 A mérleg felállítására különösen a következő szabályokat kell alkalmazni: 1. Az olyan értékpapírt és árut, amelynek tőzsdei ára van, legfeljebb azzal az átlagos tőzsdei árfolyammai lehet számításba venni, amellyel az értékpapír vagy áru az üzleti év utolsó negyedében bírt. Mégis, ha ez az érték meghaladja a beszerzés vagy az előállítás árát, a beszerzési, illetőleg előállítási érték s az előző mondatban említett átlagos árfolyam közötti különbözetet mint nem realizált nyereséget árfolyamkülönbözeti tartalék címén a terhek közé kell beállítani. Tőzsdei árfolyammal nem bíró értékpapírt legfeljebb a beszerzés árában lehet a mérlegbe beállítani, figyelembevéve azonban esetleges értékcsökkenését. 2. Minden más vagyontárgyat legfeljebb beszerzésének vagy előállításának árában, — ha azonban forgalmi értéke ennél kisebb, legfeljebb ebben az értékben — lehet a mérlegbe felvenni. 3. Az üzleti berendezést és egyéb olyan vagyon tárgyakat (ingatlanokat, épületeket, erőközpontokat, gépeket, szállítási eszközöket, szerszámokat és berendezési tárgyakat, jogokat, engedélyeket, szabadalmakat, előállítási eljárásokat, védőjegyet, stb.J, amelyek nem továbbadásra, hanem a társaság üzemében állandó használatra vannak szánva, legfeljebb az elhasználásuknak megfelelő értékcsökkenés levonásával számított beszerzési vagy előállítási árban lehet a mérlegbe felvenni. Az értékcsökkenés levonása elmaradhat, ha az értékcsökkenésnek megfelelő összeget leírásként vagy értékcsökkenésként a mérleg teheroldalán felveszik. 4. Az alapítás és első szervezés költségeit veszteségként le kell írni. 5. A törzstőke, továbbá az elrendelt pótbefizetések, a tartaléktőke (tartalékalap) és minden más esetJeges alap (törlesztő-, újítóalap, szociális tartalékok,