László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)
— 1898: XXIII. t.-c. 59—65. §§. — 125 1920: XXX. t.-c. 23. §. Az 1898. évi XXIII. t.-c. 61. §-a második bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki: A feloszlatás és felszámolás elrendelésének és a felszámolók kinevezésének joga az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatóságát oly esetben is megilleti, amidőn a kötelékébe tartozó szövetkezet a befizetett üzletrészek tőkeösszegének felét ugyan még el nem vesztette, de a törvénynek még érvényben levő, vagy a jelen törvénynek rendelkezéseiben, továbbá az Országos Központi Hitelszövetkezetnek alapszabályaiban, vagy saját alapszabályaiban megállapított kötelezettségeknek felhívás ellenére sem tesz eleget. 62. §. A központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezet más szövetkezettel csak a központi hitelszövetkezet igazgatóságának engedélyével és az ez által kiküldött szakértő vagyonbecslése alapján egyesülhet. 63. §. Ha a központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetekre nézve a csödnyitás feltételei forognak fenn, a csőd elrendelését a központi hitelszövetkezet igazgatósága is kérheti s az kérelmére tárgyalás nélkül rendelendő el. Ha másnak csődnyitási kérelme folytán tárgyalás rendeltetik, arra a központi hitelszövetkezet igazgatósága is megidézendő. A központi hitelszövetkezet igazgatósága jogosítva van a kirendelendő tömeggondnokot javaslatba hozni és vele díjazása iránt megállapodásra lépni. A megállapított tömeggondnoki díj a csődbíróság által leszállítható, de semmi esetre feljebb nem emelhető. 64. §. Ha a kilépő vagy kizárt szövetkezet a központi hitelszövetkezettel szemben tartozási viszonyban van, a központi hitelszövetkezet a fedezetlen tartozás azonnali kifizetését vagy biztosítását követelheti. 65. §. A központi hitelszövetkezetnek a kötelékébe tartozó szövetkezet ellen fennálló követelése erejéig az illető szövetkezetnek összes ingó vagyonára végrehajtás vagy csőd esetében minden más törvényes elsőbbséggel nem bíró követelést megelőző kielégítési joga van. Jogában áll magát követelésére nézve az adós szövetkezet által vagy részére a központi hitelszövetkezet birtokába bármikor és bármily célból bocsátott pénzekből, váltókból és
