László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

— 1898: XXIII. t.-c. 18—25. §§. — 113 21. §. Ha a kivált tag a szövetkezet irányában tartozásban maradt: a szövetkezet a tartozás lejárta előtt is beszámítással élhet. Amennyiben pedig akár tartozás címén, akár veszteség folytán a szövetkezet követelése a tag követelését meghaladja, a szövetkezet a tartozás kiegyenlítését követelheti. (22. §.) 22. §. Az üzletrész kifizetése csak az üzletév befejezésétől számított hat hó letelte után történhetik. Ugyanannyi idő alatt egyenlítendő ki a kivált tagnak a veszteségből vagy más címből származó tartozása. Ha ezen idő alatt a szövetkezet feloszlott: az üzletrész csak a szövetkezeti vagyon felosztásakor fizethető ki. 23. §. Az országos központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezet (49. §. 2. pont) saját tagjai ellen fennálló követelése erejéig, végrehajtás vagy csőd esetében minden más törvényes elsőbbséggel nem biró követelést megelőző kielégítési joggal bir adósának összes ingó vagyonára: ez az elsőbbség azonban csupán azon hitelezőkkel szemben illeti meg, akiknek követelése az adósnak a szövetkezet névjegyzékébe történt bevezetés után keletkezett. 1920: XXX. t.-c. 13. §. Az 1898. évi XXIII. t.-c. 23. §-a új (második) bekezdésként a következő rendelkezéssel egészíttetik ki: A törvényes elsőbbség a szövetkezeteknek kivált tagja ellen is érvényesíthető, de annak az üzletévnek végétől számított egy éven belül, amely üzletévben a kiválást a cégjegyzék-bíróságnál bejelentették. 24. §. A szövetkezeti tagok névjegyzékét a szövetkezet helyiségében bárki megtekintheti. A szövetkezet köteles tagjai tartozásának összegét bárkivel közölni, aki érdekeltségét a szövetkezet igazgatósága előtt igazolta.1) III. FEJEZET. Közgyűlés. 25. §. A közgyűlést rendszerint az igazgatóság hívja össze. A szövetkezet tagjainak egy tizedrésze a közgyűlés x) A 2. bekezdés új szövegét az 1920: XXX. t.-c. 14. §-a állapította meg. Dr. Szende: Hiteljog. II.