László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. II. kötet (Budapest, 1930)

— 1923: XXVI. t.-c. — 103 Szövetkezeti jog. 1923: XXVI. törvénycikk a nagy taglétszámú szövetkezetek közgyűléséről és a szövetkezeti üzletrészek névértékének felemeléséről. 1. §. A tízezer tagot meghaladó taglétszámú szövetkezeteknél az alapszabályok úgy intézkedhet­nek, hogy a szövetkezet közgyűlése a tagok által vá­lasztott képviselőkből (kiküldöttekből) álljon, akik a közgyűlésen mindazokat a jogokat gyakorolják, ame­lyek a szövetkezeti tagok összességét a szövetkezet ügyei tekintetében megilletik. Az alapszabályokban részletesen meg kell álla­pítani a képviselők választásának módját és a meg­választás időtartamát, továbbá a képviselő (kiküldött) közgyűlés szervezetét és ügyrendjét. Az alapszabá­lyoknak ezek a rendelkezései csak akkor válnak jog­hatályosakká, ha azokat a cégbíróság jóváhagyja, lényeges tartalmukat a cégjegyzékbe bejegyzi és a Központi Értesítőben közzé téteti. A kereskedelmügyi miniszter megengedheti, hogy azok a szövetkezetek, amelyek kivételes rendelkezés folytán legutóbbi közgyűlésüket küldöttekkel tartot­ták meg, az 1923. évben a legutóbbi közgyűlésre vá­lasztott küldöttekkel tarthassák meg közgyűlésüket. 2. §. A szövetkezetek üzletrészének névértékét vagy az arra befizetendő összeget alapszabály módo­sításával fel lehet emelni. Az erre vonatkozó közgyű­lési határozat csak akkor érvényes, ha a közgyűlésen megjelent tagoknak, illetve képviselőknek (kiküldőt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom