László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

88 — K. T. 37. §. — hatalmazást nyer, vagy határozottan cégvezetőnek nyilvánittatik, vagy végre arra hatalmaztatik fel, hogy a főnök cégjét „per procura" jegyezhesse. A cégvezetéssel több személy akár külön-külön, akár együttesen is felruháztathatik. Az utóbbi esetben együttes cégvezetés (Colleciiv procura) keletkezik. V. ö. 4., 5., 38—42., 94., 193., 555. §§. 1877: XX. t.-c. a gyámságról és gondnokságról: 20. §. Az atyai hatalmat gyakorló atya köteles a gyámhatóság jóváhagyását kikérni: ej cégvezetői meghatalmazás esetében. — 113. §. 13. p. A gyám vagy gondnok köteles a gyámhatóság jóváhagyását kikérni: 13. cégvezetői meghatalmazás esetében. 1911:1. t.-c. A polgári perrendtartásról: 95. §. Ha a fél nem személyesen jár el, a járásbíróság előtt meghatalmazottul rendszerint csak ügyvédet nevezhet. Ha az ügyvédi képviselet nem kötelező, az ügyvéden kívül mint meghatalmazott képviselheti: 3. A kereskedőnek az üzletben állandóan alkalmazott kereskedelmi meghatalmazottja és az iparosnak üzletvezetője az üzletből származó perekben főnökét. 1898: XXIII. t.-c. A gazdasági és ipari hitel szövetkezetről: 35. §. 3. bek. Cégvezetőt a jelen törvény értelmében alakult szövetkezetek nem rendelhetnek ki. A cégvezetői meghatalmazás szóval is adható, annak érvényességére, következőleg váltókötelezettség ellvállalására nézve is, sem a cég, sem a cégvezetői meghatalmazásnak a cégjegyzésekbe bevezetését a keres, törvény 37. §-a lényeges feltételképpen nem rendeli. (C. 494/1890.) Cégvezetőnek tekintendő, ha hallgatólag adott megbízás folytán a kereskedő tűri, hogy valaki cégvezetőként jár el. (C. 1007/1887. Nagy 24. 1.) A cégvezető a cégtoldat elhagyásával tett váltónyilatkozatával is joghatályosan kötelezheti a céget. (C. 937/1904., 1002., 1003., 1066/1903.) A K. T. az abban körülvonalazott aláírási módot a cégvezető kötelességévé teszi, mégis, ha a cégvezető ezt a szabályt meg nem tartja, ez a körülmény az általa főnöke nevében vállalt kötelezettség joghatályát nem érinti. (C. 230/1899.)